2010. január 15.

Még mindig a szemétdíjról

Mit tett, mit nem tett a városvezetés?

Valamennyi kedvezmény és valamennyi választható edényméret megmarad, hangzott el a képviselő-testület legutóbbi ülésén. A megnyugtató válasz abban a pillanatban dr. Rébeli Szabó Tamásnak szólt ugyan, de sokakat érdekelt. A fi-deszes képviselő arra volt kíváncsi, hogy a kényszerű hulladéklerakó-váltást követően a 70 éven felülieknek kell-e fizetniük szemétdíjat január 1-jétől?

Most miért ez a nagy bizonytalanság, amely eléggé megbolygatta a karácsonyi hangulatban készülő képviselők kedélyeit? Megírtuk már, hogy a '96-97-ben, az akkori szabványoknak megfelelően megépített berki lerakó jogosítványa az év végén lejárt. Maradt benne közel másfél év, az idő alatt még magába gyűrhette volna a város szilárd hulladékát, ám a 2004-ben megváltozott európai uniós szabvány 2009. december 31-ig adott lehetőséget a szemételhelyezésre.

Az európai uniós környezetvédelmi szabályok megkövetelték, hogy regionális lerakók épüljenek. Megszabva azt is, hogy mintegy 120 ezer lakost magába foglaló térségben lehet egy ilyen hulladéklerakót gazdaságosan működtetni. Önállóan a város nem tudott indulni a pályázaton. Akkor úgy döntöttek, hogy a Dél-békési regionális lerakóhoz csatlakoznak, amelynek a gyűjtőhelyét Orosháza-Kardoskút térségébe tervezték. Ha valaha is megvalósul! - hangzott el az ülésteremben.

Szirbik Imre polgármester elmondta, hogy a lerakó készültségi állapota nem áll olyan jól, hogy azzal rövidtávon számolni lehessen. Föl is fortyant erre Dongó László, mondván, mit bénáznak ott az emberek? Miért húzódik ez a kérdés hosszú éveken keresztül? A fideszes képviselő érdemi döntést sürgetett. Szentes nélkül ugyanis Orosháza lenne bajban.

Három hete van arra lehetőség, hogy a felgyői lerakó a konzorciumon kívül más város szeméthulladékát is befogadhatja - válaszolt a polgármester, majd elgondolkodott. - Hogy Orosházát felmondjuk?. Itt elhallgatott egy rövid ideig.

Onnantól kezdve pedig politikai szópárbaj vette kezdetét. Kozák János, a pénzügyi bizottság fideszes elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a városvezetés nem tett semmit a megszűnésre ítélt berki lerakóhely helyettesítése ügyében. - Érdemi előrelépés a kérdésben nem történt. Most valamelyest kényszerhelyzetben vagyunk. Az orosházi lerakóból egyelőre nem látszik semmi. A lakosságot 59 százalékos emeléssel sújtjuk. Az összes díj, amit meg lehetett emelni, az megemeltetett, jelentette ki a képviselő, majd megkérdezte: - Hova vezet ez, kedves polgármester úr?

A Pálmások Szövetsége az előterjesztés levételét, majd januári újratárgyalását indítványozta. Horváth István elmondta: kiegészítő információkat szeretnének kapni, mivel a kézhez kapott 59 százalékos díjemelést tartalmazó rendelettervezet nem tartalmaz részletesebb elemzést és hatásvizsgálatot.

Kérik, mutassa be az előterjesztő azt, hogy a különböző méretű edényzetekkel begyűjtött hulladék részaránya hogyan oszlik meg az egészen belül. Mivel az egyes edényzetek kezelésének a költségei nem azonosak, azok hogyan oszlanak meg? Milyen tömeget és milyen költséget képviselnek? A képviselő véleményezte: nem biztos, hogy mindent megtett a település vezetése annak érdekében, hogy most ne kelljen ezzel a sokkszerű emeléssel szembesülni.

Abban többen egyetértettek Móra Józseffel (MSZP), hogy eddig tudott a város a lakosság számára kedvező, jóval alacsonyabb feltételt biztosítani. De most!

A polgármester rákontrázott, díjtételeket sorolt: egy 110 literes edény ürítése Szarvason 21.600, Csongrádon 14.532 forint volt 2009-ben. Szentesen áfa nélkül 7.450 forintot kértek el 2009-ben. Sok településen 110 literes a szabvány, nincs választási lehetősége az állampolgárnak úgy, mint a szentesieknek 50-70-110 literesek esetében. Akármennyi hulladékot is tesznek bele. Vásárhelyen 12.480 forint annak az A.S.A-nak a díja, aki számunkra ajánlatott tett, és az ő ajánlatával együtt tudunk fölmenni 11.800 forintra. Ők ennyiről indulnak most a mi 7.450 forintunkkal szemben, mondta a polgármester, majd így folytatta:

- Mit tett a város? Minden eszközzel megkíméltük Szentes lakosságát attól, hogy ilyen díjtételekkel kelljen szembenézni. Hat-hét évvel ezelőtt nagy erőfeszítések árán létrehoztuk a szelektív hulladékszigetet. Az újrahasznosításért kapott pénz benne van, amiért nem kellett többet fizetni. Megépítettük a komposztálót, így az elszállítandó mennyiség kevesebb lett. A város valamennyi zöldhulladéka nem szemétbe kerül, hanem komposztálással talajjavító eszközzé válik, parkjainkban fölhasználjuk, másrészt áruként valamenynyit hoz is a kasszába.

- Ezt az emelést meg lehetett volna úszni akkor, ha korábban nagyobb díjtételhez nyúlunk. Mozdulhatunk a közeli városok felé, akár hosszú távra is. De akkor borul a Dél-alföldi Regionális lerakó Orosházán, mert a dél-békési terület nem lesz 120 ezres. Esély sincs rá, hogy Szentesen új lerakó legyen. De választhatjuk a hulladék tömörített formáját is. Saját erőből, 120 millió forintért. Az esetben nagyobb terhet rakunk a lakosságra. Döntenünk kell, közös felelősséggel. Vagy itt marad a szemét a városba, ezt senki nem szeretné. Vagy a közös kasszából kiegészítjük. A közös kasszát úgy hívják, hogy városi bevételek. Elhangzott: mindent emeltünk. Nem nyúltunk a távfűtéshez. Sőt: csökkent. Nem emelt a város adót, sem magánszemélyeknek, sem vállalkozóknak.

- Díjtételekről beszéltem, nem adóról, azokat pedig emeltük - jelentette ki Kozák János, majd nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy a polgármester szerint populista elvekkel harcol a szavazatokért. Szirbik Imre elnézést kért, hogyha személyében megsértette volna a pénzügyi bizottság elnökét. - Nem volt szándékomban, mondta, de engedtessék meg nekem, hogy véleményt alkossak, ha azt hallom, hogy a városvezetés nem tett semmit az ügy érdekében. Ami végül is nem felel meg a valóságnak.

Dr. Papp Zoltán (Pálmások Szövetsége) azt javasolta, felezzék meg a díjakat: most csak a fele díjtétellel emeljenek, jövőre a másikkal. Ezt Horváth István is kivitelezhetőnek tartaná. Elmondta, felelős döntést szeretnének hozni, nem kibújni a felelősség alól, épp ezért több információra van szükség.

Álljon itt most egy olvasói vélemény. Nem állítjuk azt, hogy követendő, de elgondolkodtató mindaz, amit leír: "Nálunk a társasházban alig szokott félig lenni a kuka, de gondolom, hogy a teli után fizetjük a díjat. Személy szerint én körülbelül 30-40 literes zacskót dobok bele egy héten egyszer. Majd ezután nem mosogatom és öblítem el a szelektívet a drága vízzel, gáz+csatornadíjjal, megy az is a kukába, ha már fizetek az elszállításért, akkor vigyenek is el annyit, amennyit kifizettem. Tudom ez nem környezettudatos gondolkozás, de ha a költségtakarékosságra ösztönöznek..."

Az ügyrendi javaslatot, hogy majd januárban tárgyaljanak újra a díjtételről, elvetették. Az 59 százalékos emelést is csak egy későbbi, második fordulóban sikerült átvinni a testületben.

A szakma legvégül úgy döntött, hogy Hódmezővásárhelyre szállítják el a szentesi szemetet. A másik pályázó gesztor, Csongrád viszont megtámadta a közbeszerzési eljárást. Nekik is szükségük lenne a 30 ezres város szilárd hulladékára. A jogorvoslati döntésre akár 30 napot is várhatunk.

Lovas József