Olasz barack, spanyol paprika a szentesi polcokon

.És a honi termék?

Magyarország egyelőre nem Dánia, utalva arra, hogy még messze vagyunk az élvonaltól agrárlehetőségeink kihasználásában, akár a minőségi termékek értékesítését, a korszerű technológiát, akár a földtulajdonlást és az ágazati foglalkoztatottságot nézzük. Ezek csak látszólag "nemzetközi" kérdések, mert aktuálisan átszövik az agrárszereplők mostani életét Szentesen és térségében is. Nem véletlenül mondja a városi önkormányzat mezőgazdasági-kereskedelmi- idegenforgalmi bizottságának elnöke, Móra József (képünkön) a következőket:

- Az Európai Uniós tagságunkkal mi is a szabad piacra társultunk, ahol oda-vissza, kölcsönösen áramolhat az áru, a tőke és a szaktudás. A szentesi kistermelő például a zöldséget vagy magánúton, illetve nagykereskedő közreműködésével értékesíti, vagy ha nagyobb mennyiségről és standard minőségről van szó, akkor a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének segítségével, szerződéses feltételek alapján. Az külön téma, hogy az áruházláncok idehaza és külföldön kis tételekkel nem foglalkoznak, csak nagyokkal.

- Hol vannak a magyar termékek, amikor Szentesen is találkozni a polcokon olasz barackkal, spanyol paprikával, lengyel paradicsomlével és szlovák tejjel?

- A magyar áruknál a fő probléma az, hogy a termelők még nem megfelelő arányban tagok az értékesítési társulásokban. A szabad piac sajátosságaihoz még nem alkalmazkodtunk kielégítő formában és ez további felkészültséget igényel. Persze eredmények is vannak, hiszen a szentesi zöldségfélék és baromfitermékek megtalálhatók Nyugat-Európában, a Skandináv országokban is. A "Négy Mancs" ismert és kártékony akciója az ellenintézkedések hatására kimúlt - a Hungerit újra előállítja "megtámadott" termékeit és visszavette a korábban elküldött dolgozóit.

- Ki lehet jelenteni, hogy a földtulajdonlás, vagy ha tetszik a birtokszerkezet körül egyfajta "hidegháború" dúl? Ugyanis a földbirtoklás és a föld megművelése, használata meglehetősen eltávolodott egymástól. Attól is tartanak, hogy a föld piaci forgalmazásával a külföldiek jutnak előnyhöz.

- Kétségtelen, hogy a kárpótlás idejéből olyan emberek is földtulajdonosok lettek, akiknek addig alig volt kapcsolatuk a mezőgazdasággal és tőkebefektetésnek fogták fel az egészet. Ők adják a földet - legtöbbször bérletek alakjában - a társas vállalkozásoknak termelési feladatokra. A "hidegháború" kifejezést nem kellene emlegetni, mert gyakorlatilag az a lényeg, hogy a mezőgazdasági termelők bizonyos kiszolgáltatottságban vannak, ha a tőkeerős kezdeményezőkkel hasonlítjuk össze a helyzetüket. Szerintem a problémákból kivezető út az lenne, hogy körül kell tekinteni a fejlett mezőgazdálkodást folytató országokban, miként oldják meg a birtokeloszlás, a földtulajdonlás, a termőföld hazai kézben maradásának tennivalóit, egyebek között a minőségi termelés, a piaci értékesítés, a jövedelmezőség javára. Az ottani földtörvények célszerűségét kellene meghonosítanunk az időt rabló és a kibontakozást hátráltató feszültségek helyett - fejezte be szavait Móra József, az önkormányzat mezőgazdasági-kereskedelmi-idegenfor-galmi bizottságának elnöke.

- bert