Találkoznak a kéktúrázók

Dr. Bakó Károly, Szöllősy Géza és Terney Béla tanárokÉvtizedekkel ezelőtt kapcsolódtak be a természetjárásba a Horváth Mihály Gimnázium diákjai és tanárai egyaránt. A 150 éves jubileumi rendezvénysorozathoz kapcsolódva az egykori és mai túrázók találkoznak a Börzsönyben, a Kismaros közelében fekvő Törökmező Turistaházban, hogy felelevenítsék egykori élményeiket, és a legfiatalabbak a legidősebbekkel együtt tegyenek meg egy közös távot.

Az Országos Kéktúra nemcsak hazánk, de Európa első hosszú távú turistaútja is. 1938-ban Szent István királyunk halálának 900. évfordulójára készült el az, akkor még 910 kilométeres, út dr. Cholnoky Jenő - a Magyar Turista Egyesület elnöke - kezdeményezésére. Sümegtől a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették fel a Kinizsi Encián szakosztály turistái. 1937-ben a Magyar Turista Szövetség vándorgyűlésén, Bugacon született meg a határozat, hogy a Szövetség fennállásának 25. évfordulóját 1938-ban az Országos Kék út megnyitásával ünnepli meg. A nyitótúrát Szent István turistavándorlásnak keresztelték el. A mozgalom eredeti kiírása szerint ötévente tartottak volna jubileumi túrákat.

A Kéktúra mozgalom 1952-ben folytatódott. A Horváth Mihály Gimnáziumban is újra elindult a túrázás, természetjárás.

A túrák előbb Szöllősy Géza nevéhez fűződtek, később az ő munkáját vette át Dr. Bakó Károly, aki bekapcsolta az iskolát a természetjárásba. - Karcsi bácsi feledhetetlen túrákat szervezett. Apró, gyors lépésekkel, hátizsákkal a hátán, jellegzetes turista botjával - amin számos fém plakett jelezte az általa már felkeresett helyeket - vezette a csapatot végig az ország különböző tájain, hegységein. A 60-as évek második felében több mint 50 diák teljesítette a Kéktúra 900 kilométeres távját. A tanár úr biológusként a növények, rovarok ismeretébe is bevezette diákjait a kirándulások során, de hazaszerető magyar emberként útközben a történelmet is tanította. Imádott énekelni, a turistaházban esténként daloltak a csapattagok, ezzel vált végképp fantasztikussá a hangulat - elevenítette fel első gimnáziumi túraélményeit Kastnerné Józsa Erzsébet tanárnő. Arról is mesélt, hogy az első sítáborok is Bakó Károlynak köszönhetők, hiszen ő volt az, aki katonai faléceket, bakancsokat, hátizsákokat szerzett a téli aktív kikapcsolódáshoz és sátrakat a nyári táborozásokhoz. Ezen felül pedig országot és világot járhattak vele mindazok, akik ismerték. Gyerekeket és felnőtteket vitt kirándulni az egykori jugoszláviai tengerpartra, NDK-ba, Bulgáriába, Erdélybe, Szlovákiába és Bécsbe. A gyalogtúrák szervezésébe bekapcsolódtak más lelkes tanárok is, köztük Kerekesné, Kenyeresné, Keserűné Nógrádi Kati, Géczi Éva és Toókos Ferenc.

Aztán országos szinten átszervezték az iskolák természetjárását: megalakult az Országjáró Diákok Köre. A gimnázium diákjai ennek keretében Kastnerné Józsa Erzsébet vezetésével kéktúráztak, táboroztak és versenyeztek is a túrázással kapcsolatos ismereteikből, szép eredménnyel. Emellett vezetésével egy 60 fős tájfutó csapat is létrejött, amely szintén jó eredménnyel versenyzett. Az intézmény életében rendszeressé váltak az osztálykirándulások, a tantestületi kirándulások, gyalogtúrák és az Olimpiai Ötpróbába is bekapcsolódtak a fiatalok (evezés, kerékpározás, úszás, futás, gyaloglás). Ennek fő szervezője Gálfi László tanár úr volt. Százával vitte a gyerekeket az ötpróba versenyeire, köztük a téli csúcstúrákra az 1970-es évek közepétől.

Az 1980-as években már Tóth Tibor vezetésével folytatódtak a gyalogtúrák. Berkecz Pállal vízitúrákat és sítáborokat is rendszeresen szerveznek a '90-es évektől kezdve Kovács Lászlóné Kovács Éva, dr. Sternné Fejér Márta és később Tóth Tamás segítségével. A szervezők munkáját dicséri a gazdag eszköztár: síeléshez felszerelést kaphatnak a résztvevők, a kenuzók pedig az iskolai kenukat használhatják. Ekkor már kerékpáron is teljesítettek különböző távolságokat, sőt barlangászással is bővült az aktív kikapcsolódás köre. Jelenleg Havasi Ági, Sipos Bea és Halász Szabó Judit viszi tovább a Horváth Mihály Gimnáziumban a túraszervezés stafétabotját.

Az elmúlt évtizedek eredményesen zárultak a Horváth Mihály Gimnázium túraéletében. Több alkalommal teljesítették a csapatok a klaszszikus kéktúra útvonalat. Voltak olyanok is, akik a Dél-dunántúli kéktúrával is kiegészítették a megtett távot. Sőt, sokan a vízitúrákban is aktívan részt vettek, ennek keretében a nevük mellett jegyzik a Tisza-túrákat, Körös-túrákat, illetve az országos vízi kört. Ez a kör Győrtől a Dunán halad, belép a Sióba, végig megy a Balatonon, majd a Rábán folytatva a Duna felső folyásán Győrig vezeti végig az evezés szerelemeseit. A résztvevők 2001-2002-2003-ban csinálták végig ezt a távot, három turnusban. Az első csapat Budapestről indult a Dunán és a Sión Ozoráig kenuzott, a második a Sió torkolatáig majd a Balatonon haladt végig, a harmadik egységnek pedig a Rába maradt és a Duna Budapestig. A következő évben ugyanazok más szakaszon eveztek, így három év alatt mindenki teljesítette az emberpróbáló kirándulást.

A túrák szervezésében mindig kiemelt szempont volt, hogy mindenkinek legyen lehetősége a bekapcsolódásba, a lehető legolcsóbban szervezték meg az utakat. Igaz így tornateremben, pajtában, kulcsos házban aludt a csapat, és magának főzött bográcsban, telente a gázpalackot becsempészve a tornaterem öltözőjébe, hogy ne kint kelljen fagyoskodniuk az alkalmi szakácsoknak és kuktáknak. Eleinte vonattal utaztak, a hátukon cipelve a túrához szükséges felszerelést, később már busz kísérte a csapatot.

A kirándulás, a természet bejárása a szeptember 12-i találkozóból sem maradhat ki. Mint ahogyan a szervező, Tóth Tibor elárulta: szombat délben találkoznak a Börzsönyben Törökmezőn. Itt egy beszélgetés keretében ismerkedik egymással a legfiatalabb és a legidősebb korosztály, majd egy kisebb séta, közös étkezés és egy éjszakai túra következik a programban, amit vasárnap egy hosszabb kirándulás zár. A fő szervezőt, Tóth Tibort a 20/976-3491-es telefonszámon lehet elérni. A turistaházban előzetes bejelentkezés nélkül is tudnak szállást biztosítani 2500 forintért.

A túrázók azt tervezik, hogy ahogyan egykor Bakó Károlyék császárfákat, vörösfenyőt ültettek a gimnázium előkertjébe, ők a hátsó udvaron állítanak fát ősszel vagy tavasszal a túrázás gondolatiságának megörökítésére.

Cseh-Lakos