A törvényhozók az iparosokat sem kímélik

Pintér István, Várdai Béla, Földvári Nagy Sándor, Pallagi Lászlóné, Bőhm Sándor, Szendi Horváth Zoltánné, Kádasi ZoltánA Szentes és Vidéke Ipartestület 1990. július 23. óta önállóan, a tagság által választott elnökség irányításával munkálkodik. A mostani elnökségnek 2004. szeptember 17-én öt évre szavazott bizalmat az ipartestület tagsága. Bőhm Sándor elnök beszámolójában kitért arra, hogy akkor is, most is kiemelkedő feladatot jelentett (és jelent) számukra a tagság munkájának segítése, a törvények és rendeletek változásának ismertetése. Mint mondta, az ígéretek ellenére állandóan változtatták a törvényeket, rendeleteket, ami a vállalkozások stabilitását rendre megingatta.

Az elmúlt évben az egyik legnagyobb gondot a telepengedélyezési eljárás szigorítása jelentette. Ehhez járult még hozzá a szakmakódok - TEÁOR számok - uniós rendszerhez való igazítása. Sok esetben az automatikus átsorolás nem volt megvalósítható, és ennek következményeként a vállalkozói igazolványokba új tevékenységi körök kerültek bejegyzésre, valamint sok esetben újra kellett kezdeni a telepengedélyezési eljárást is. Rövid időn belül más ipartestületek és a kereskedelmi és Iparkamara is jelezte, hogy az átsorolás a megszerzett jogokat sérti, mivel olyan tevékenységek kerültek új elbírálás alá, amit a vállalkozás már évtizedek óta szabályosan végzett.

A beszámolási időszakban vezették be a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozókra az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségét. Ez a mindenki által ismert 4.350 forint.

A nyugdíjasok részéről mérhetetlen felháborodás lett a következménye. Érthetetlenné vált, hogy a már megszerzett, jogos ellátásért, azért, mert valaki a nyugdíja kiegészítéseként még munkát vállal, még fizessen is. Mivel az államigazgatás részéről érdemi választ a témában nem kaptak, az országos érdekvédelmi szervezet beadvánnyal élt az Alkotmánybírósághoz, kérve, a nyugdíjasokra vonatkozó hátrányos rendelkezés visszamenőleges eltörlését. Sok-sok hónap után az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a kiegészítő tevékenységet végzők munkája után a jövedelem megszerzésével fizetési kötelezettségek is keletkeznek. Ezen felbuzdulva a törvényhozók 2009 januárjától nemhogy könnyítettek volna, hanem emeltek a havi fizetési kötelezettségen. Az iparosok bíznak abban, hogy ez a rendelkezés is az elmúlt évben bevezetett, majd visszavont fordított ÁFA sorsára jut.

- Értehetetlen számunkra, hogy amikor a fizetőképes megrendelő majd minden területen ritka vendég, akkor akarja a törvényhozás viszszahozni a már évekkel ezelőtt megbukott, szakmánként kötelezően előírt jövedelemhatárokat. Tudnám becsülni azt a hivatalnokot, aki íróasztal mellől megmondja, hogy én mennyi jövedelmet tudok megszerezni a gazdasági válság közepén a következő évben. Abban az esetben, ha nem csak rendelkezik, hanem a munkát is biztosítja hozzá, még meg is köszönöm - jelentette ki az elnök.

Bőhm Sándor azt követően néhány aktuális témára hívta fel a jelenlévők figyelmét, majd beszámolójában kitért arra, hogy az ipartestület gazdálkodása minden évben rentábilis volt, az elnökség rendszeresen figyelemmel kísérte a költségvetést, amennyiben kellett, azt módosította. Soha nem a túlköltekezés, hanem a lehetőségek szerinti takarékosság jellemezte munkájukat. Mindezek ellenére vannak iparosok, akik megfeledkeztek fizetési kötelezettségükről.

Nagy segítség számukra, hogy helyt adhattak a Dél-alföldi "Jogpont Hálózat" irodájának az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül. Ezt a jogsegélyszolgálatot nem csak az iparosok, hanem a városban élő minden munkavállaló igénybe veheti. A megkötött szerződés alapján ez a program 2010. december 31-ig ad ingyenes szolgáltatást az igénybe vevőknek.