2009. augusztus 14.

Békeségre int

Szent István neve

Két évtizeddel ezelőtt kissé átalakult a naptárunk is. Hivatalos, nemzeti ünneppé emelték a márciusi és az októberi forradalom napját, maradt, állami ünnep meghatározással, augusztus 20. Amit tradícióink szerint mindig is Szent István, az államalapítás és az új kenyér napjaként tiszteltük. Sajnos 40 éven keresztül hivatalosan az alkotmány ünnepe is volt. Hogy is van ez?

A történelem a következőket tudja. Első királyunk, életének utolsó szakaszában egyre ritkábban hagyta el Székesfehérvárt, kedvenc városát. A nyár végi napokat, névnapjának környékét bíráskodással töltötte. Ilyenkor, rangra való tekintet nélkül, bárki személyesen terjeszthette az uralkodó elé jogi problémáit. István döntését aztán nem lehetett megfellebbezni, hiszen ő volt a törvények alkotója, és a legnagyobb bíró is. Erre utalt az uralkodói jelképek között a jogar. Fölötte már csak Isten állt. Ez az ötlet anynyira tetszett mindenkinek, hogy István halála után néhány évtizeddel Könyves Kálmán újra divatba hozta. Az úgynevezett országos törvénynapokat századokon át megtartották királyaink. Fontos része volt ez a szent király kultuszának, megemlékezés az állam alapítására, a jogszerűség kialakulásának fontos állomására.

Mindez, aligha véletlenül, egybe esett a nagy nyári munka, az aratás befejeztével, az új kenyér rituális megszegésével. A kereszténnyé és földművelővé váló magyarok nem csak Krisztus testét, hanem a legalapvetőbb táplálékot látták az asztalra, tarisznyába kerülő karéjban. Ennek megfelelően bántak vele. Felvágása előtt illett a késsel keresztet rajzolni rá, az utolsó falatig elfogyasztották, szemétbe véletlenül sem került. (És nem csak a szegényeknél.) Így alakult az idő folyamán augusztus ünnepe, persze a komoly áhítat mellett mindig mulatsággal, szórakozással fűszerezve.

1945 után azonban Magyarország gyarmati sorba került. Ráadásul nem egyszerűen katonai és gazdasági függőségbe, hanem hazánkat gondolkodásában és hagyományaiban is át akarták alakítani, mégpedig erőszakosan. Ennek esett áldozatul Szent István napja is. 1949-ben új, sztálinista alkotmányt kaptunk Moszkvától, olyat, ami lehetővé tett minden jogsértést. Ez pedig augusztus huszadikán lépett életbe, tudatosan kiszorítva helyéről a keresztény Istvánt. Így lett a napból "alkotmányunk ünnepe". Az új kenyeret azért még akkor sem merték háborgatni.

Mostanra semmi akadálya a hagyományoknak megfelelő ünneplésnek. Program lesz bőven. Politikai indulatok inkább márciusban és októberben szoktak elszabadulni. Talán Szent István neve most is nyugalomra és békességre inti a lakosságot. Mellesleg megjegyzem, legnagyobb királyaink tudtak parancsolni is.

P. Gy.