Az elmúlt évben a testület elfogadott egy határozatot arról, hogy milyen tevékenységeket kell megvalósítani a Kurca vízminőségének jó állapotban tartásához. A határozatban az érdekeltek kimondták, erre vonatkozóan a felek között el kell készülnie egy akciótervnek. Mivel a Kurca állami tulajdonú főmű, így a tulajdonosi jogokat a kezelő ATIKÖVIZIG gyakorolja. Az igazgatóságon kívül érintett fél még a szakaszon 3 önkormányzat, 3 horgásztársaság, a Vízgazdálkodási Társulat és a nagyobb gazdálkodók. Együttműködésüket a jogi helyzetük határozza meg.
Az érintett horgász egyesületek a Kurca halállományának ügyeiben illetékesek, szintén egyértelmű jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. A teljes érintett körből az önkormányzatok azok, amelyeknek ilyen típusú jogaik és kötelezettségeik nincsenek, azonban vállalt feladataik vannak a Kurcához kapcsolódóan. Ezek elsősorban az ATIKÖVIZIG feladatait meghaladó vízminőségi és esztétikai követelmények teljesítésére vonatkoznak, amibe nélkülözhetetlen koordináló szerepet tölt be a helyi önkormányzat.
A képviselő-testület legutóbbi ülésén el-hangzott: az egyeztető tárgyalásokon a felek szembekerültek né-hány ténnyel. Például azzal, hogy közöttük összetett, többek között anyagi érdekellentmondások vannak, amelyek egy része nem vagy nehezen összeegyeztethető. Az ATIKÖVIZIG szerint túltenyésztett a halállomány a Kurcán, amellyel - főként a horgászok - nem értenek egyet. Természetesen vannak közös érdekek, amelyek lehetővé tették az együttműködést, ilyen a bioremedi-ációra vonatkozó része, amely szerződéses formát is öltött. Ebben a szerződésben a három érintett önkormányzat és a horgászegyesületek anyagi áldozatot is vállaltak a program sikere érdekében.
Tény továbbá az, hogy a felek nem hárították el a közös akciótervre vonatkozó javaslatot. Ugyanakkor álláspontjuk szerint a kötelező feladataiknak gyakran erőn felül tesznek eleget.
Korom Pál főtanácsos, a téma előkészítője kérdésekre válaszolva - egyebek mellett - elmondta: a Kurcán nem tudnak ismert vízszennyezőkről. A konkrét vádhoz még az sem lenne elegendő, ha a bebocsátásra lennének tanúk és vízminták. A fellelhető nagyszámú csapadék csatorna bekötés legális. Sajnos előfordul az, hogy ezekből jelentős szennyezések jutnak a Kurcába. Esetükben csak eredményes bizonyítási eljárással lehet fellépni. A termál csurgalékvíz bevezetések után a szennyezők bírságot fizetnek.
Többször is felvetődött az, hogy a vízminőségi problémák igazi megoldása a Kurca élővízzé tétele. Sajnos, ez nem lehetséges, jelentette be a szakember. Több milliárd forintos beruházás eredményeként az elérhető lenne, hogy - megfelelő tiszai vízállás esetén - folyamatosan mintegy 1,5 m3/sec vizet vezessenek át a szarvasi holtág duzzasztott vizéből. Ez sem lenne azonban ingyenes. Jelenleg 0,8 Ft/m3 az az öszszeg, amelyet a Gyulai Vízügyi Igazgatósággal egyeztettek.
A Kurca átöblítése az ATIKÖVIZIG feladata. Frissítővíz bevezetése vízminőségi veszélyhelyzetekben nyaranta az önkormányzat, illetve a horgász egyesület költségét terheli.
A Kurca vízszéléig épített kerítések az illetékes ATI-KÖVIZIG engedélye nélkül készültek el. Mint megtudtuk, építésükhöz nincs szükség a polgármesteri hivatal engedélyére, és azokat nem is bontathatja le. Az ATI-KÖVIZIG-nek az a problémája ezzel, hogy ár- illetve belvízvédekezés idején akadályozzák a parti közlekedést és munkálatokat. A vízügyi igazgatóság hozzájárult ugyan a kerítések fennmaradásához, de minden érintettel kötött egy olyan megállapodást, amelyben az ott lakók tudomásul vették azt, hogy veszélyhelyzetben az ATIKÖVIZIG azokat helyreállítási és kártérítési kötelezettség nélkül elbontja.
- A Kurca városi belterületi szakasza 1995-re bűzös, szemetes mocsárrá vált, amelynek csak a közepén volt egy 3-5 méter széles kanális. A vízmélység azonban itt is csak 1-1,2 méter volt és ebből is 30-40 cm különböző sűrűségű iszap. Az újabb együttműködésnek köszönhetően a tavalyi évben sikerült a megfelelő vízminőséget folyamatosan biztosítani, és ez az idei esztendő eddigi szakaszáról is elmondható. A sikeres program után a faddi polgármester és műszaki csapata is érdeklődést mutatott - jelentette ki Korom Pál.
Horváth István nem értett egyet azzal, hogy nem lehet tetten érni a szennyezőt. A csőnek van valahol egy eredete, érvelt. Számára az nem magyarázat, hogy a szennyező nem definiálható. Megkérdezte: mi idézi elő a kórházi hídnál és a szennyvíztisztítónál a bűzös iszapból keletkező gázokat? Dr. Rébeli-Szabó Tamás továbbment a kérdéskörben. Arra volt kíváncsi, hogy az előbb említett instabil állapotú bűzös gáztermelődéssel járó bomlásban lévő iszap eltávolítható-e valamilyen formában?
Korom Pál válaszában elmondta, hogy a kórháznál megszűnt az a szennyvízbevezetés, ami volt, maradványai vannak, az iszapréteg komoly áron, de eltávolítható. A termálvíz jelenleg is befolyik, amelynek hője egyfajta erjedésben tartja az iszapréteget. A tettenérést és bizonyítást eddig még egyszer sem sikerült megvalósítani.
(A következő számban folytatjuk)