Falra mászik az Egér!

Tihanyi László örömében-bánatában

Nagy utazásnak és lelkileg is megoldandó feladatnak nevezte a sziklamászást Tihanyi László (falmászós képünkön éppen biztosít). Tisztelettel vagy inkább szeretettel beszélt az ismert, szentesi sportember a legkedvesebb elfoglaltságáról és megélhetéséről: a szikla- és falmászásról. A Művészetek Házában a vetítéssel egybekötött előadásán, amit vallomásnak is nevezhetünk, nagyon sokan figyelték a csodálatos hegyvidéket és mászásra buzdító szavait.

- Nem hegyeket, hanem sziklákat küzdünk le, ahol közelebb kerülünk önmagunkhoz és a természethez - hangsúlyozta az előadó. Érzékeltette: nem erő, hanem ügyesség kell a sziklamászáshoz és erre nemcsak a laikus hallgatóság bólogatott a képes beszámolón, hanem a "kollégák" is sűrűn helyeseltek.

Legalább tíz év történéseit és természetesen szikláit idézte meg Tihanyi László, akinek az egyik legkedvesebb helyszíne a szlovéniai Egér sziklák. Már csak azért is, mert a barátai őt is "Egérnek" becézik. Több hónapot töltött azon a helyen, ahol sokszor átélte, hogy a "hangos" csend szinte belehasít a mászóba, és ez az érzés örökre beépül a figyelő ember lelkébe. Csak egy-egy lehulló kő csattanása hallatszik a völgyben, mintegy ellenpontozva és megerősítve a csendet.

Olyan nekem a szikla, mint a búvárnak a víz - ezekkel a szavakkal erősítette meg a Tisza-partján született sportoló, hogyan alakul át az ismert közeg az ismeretlen meghódításának állandó elemévé. A másik fontos és igen erős kötelék a kötéltárshoz kötődik, aki mászás közben nemcsak segítője, hanem életmentője is lehet. Sokféle szabály, etikai és környezetvédelmi norma vezeti és irányítja a sziklamászók életét.

Nem tagadja: néha szinte újra kell tanulni a mászást és az óvatosságból sohasem elég. Az a tapasztalatuk, hogy a legtöbb balesetet inkább a lefelé jövő mászók élik át. Felfelé nagyobb a figyelem, a visszaúton a lélek és a gondolat könnyebben kienged, és néha lankad a figyelem.

Az utóbbi években több mászóprogramot szervezett Tihanyi László. Bejárták fél Európát, és a legszebb csúcsok már ismerősként köszöntenek rá! Ma már szinte tömegsport a szikla- és falmászás. A műfalak építésére és kölcsönzésére egyre több helyen lett igény és ez természetesen örömmel tölti el a sportembert.

A sziklamászást pedig sohasem lehet megunni - fogalmazta meg Tihanyi László - mert nemcsak a testi és a lelki erő forrása, hanem minden út egy újabb titkot nyit meg a mászónak!

Kruzslicz Pál