125 éve, 1884. július 4-én megszületett Szentesen Jakó Dezső (1884-1953) zongora- és énektanár, orgonista, zeneszerző, karnagy, az első szentesi zeneiskola megalapítója (1933), a Szentesi Filharmonikusok vezetője, az Iparos Dalárda karnagya.
165 éve, 1844. július 6-án letették az épülő új katolikus templom alapkövét. A város 600 000 téglával és a toronyórákkal, a kegyuraságot gyakorló gróf Károlyi család 58 000 forinttal, az egyházközség 33 000 forinttal járult hozzá a költségekhez. (A ma is álló templom 1847-ben nyerte el jelenlegi formáját.)
20 éve, 1989. július elején tizenegy fővel megalakult a Magyar Néppárt szentesi szervezete, amely az egykori Nemzeti Parasztpárt jogutódjának vallja magát. A helyi szervezet vezetője Dobos Ferenc kertész üzemmérnök.
160 éve, 1849. július 8-án a kormány Szegedre helyezte át székhelyét.
100 éve, 1909. július 8-án 29 éves korában elhunyt Pásztor János (1880-1909) hírlapíró, a Csongrádmegyei Ellenzék volt munkatársa, a Szabad Szó című szociáldemokrata lap és a Munkás Szövetség szerkesztője.
30 éve, 1979. július 8-án 71 éves korában elhunyt Nagy György (1908-1979) kubikos, 1945-ben a Földigénylő Bizottság elnöke, városi és megyei képviselő, 1948-1949 és 1952-1954 között az MDP Szentes városi párttitkára, 1954-től 1968-ig tanácselnök.
20 éve, 1989. július 8-án a Független Kisgazdapárt helyi szervezetének kezdeményezésére gyászünnepséget rendeztek a Szeder-temetőben ifj. Lakos József egykori rendőrkapitány sírjánál, akit szélsőséges elemek 1946 márciusában brutális módon meggyilkoltak. Rózsa Gábor muzeológus alkalmi szónoklata után, Nyíri Sándor református lelkész - aki 1946-ban Lakos kapitányt temette - idézte fel a 43 évvel korábbi eseményeket. A Lakos család mellett a síron koszorút helyezett el a városi tanács, a rendőrség, a Hazafias Népfront, a Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Néppárt, és számos egykori ismerős.
95 éve, 1914. július 9-én 64 éves korában elhunyt Pósa Lajos (1850-1914) író, költő, újságíró, az 1880-as években a Szentesi Lap külső munkatársa.
65 éve, 1944. július 9-31. Sebesült német katonaként Szentesen időzött Heinrich Böll (1917-1985) későbbi Nobel-díjas író. Gyógykezelésre a gimnáziumban berendezett német hadikórházba járt, szállása a Bartha János Kertészeti Szakközépiskolában volt. Szentesről naponta küldött levelet vagy képeslapot Kölnben élő feleségének. A városunkban töltött időszakot az Ádám, hol voltál? c. kisregényének harmadik fejezetében örökítette meg. (Az iskola falán 1987 óta Böll emléktábla látható.)
160 éve, 1849. július 10-én Kossuth Lajos kormányzóelnök és felesége (Vukovics Sebő igazságügy-miniszter társaságában) - Ceglédről Szegedre menet - Szentesre érkeztek, ahol rövid pihenőt tartottak, majd folytatták útjukat Hódmezővásárhelyre. Vukovics Sebő utóbb a következőket jegyezte fel viszszaemlékezésében: Szentesre érkezvén, "hol a nép Kossuthot nagy lelkesültséggel fogta körül, s ketten fürödni mentünk a Kurca vizén felállított fürdőbe; Vásárhelyre menénk hálásra, hol még több nép gyülekezett össze látni s éljeneztetni a kormányzót".
60 éve, 1949. július 10-én a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének III. rendes közgyűlése kimondta a szövetség feloszlását és a népi kollégiumok átadását az államnak.
100 éve, 1909 júliusában Szeder János nagybirtokos és neje Soós Eszter a Nagyhegyen 5000 négyszögöl területet ajándékozott a református egyháznak temetőkert céljára. (A terület ma is Szeder-temető néven ismert.) - A megye területén jó lendületben épülnek a munkásházak. Szentesen eddig 35 ház került tető alá, 80 háznak pedig rakják a falát. Őszre várhatóan lakhatóvá válnak. - A belügyminiszter a vidéki rendőrségekhez megküldött egy tanulmányt az ujjlenyomat hasznosítása a bűnüldözésben tárgykörben, melegen ajánlva az újszerű módszer alkalmazását. Várhatóan Szentesen is ujjlenyomatokat készítenek a csavargókról, akik leginkább veszélyeztetik a közbiztonságot.
Összeállította:
Labádi Lajos