2009. június 19.

Tanulmányúton Madeirán

Dr. Mokbelné Bacsa Éva (balról a második) a tanulmányút egyik előadásánA CEDEFOP Alapítvány az oktatásban dolgozó vezetők, szakértők, intézményvezetők részére minden évben meghirdeti szakmai tanulmányutjait. Ezeket az utakat hazánkban a Tempus Közalapítvány koordinálja. A céljuk ezzel az, hogy az iskolák, intézmények ismerjék meg az európai projekteket, nyerjenek betekintést egymás munkájába. A pályázó több száz, közel 230-240 program közül választhat (nyelvoktatás, felnőtt képzés, tanárképzés, stb.) Dr. Mokbelné Bacsa Éva, a Kiss Bálint Református Általános Iskola igazgatóhelyettese másodszor pályázott. 2005-ben Svédországban vett részt egy speciális programban. (Mint megtudtuk, egy ember 3 évenként pályázhat.) Ez alkalommal Madeira szigetén egyhetes programban a portugál oktatási rendszert tanulmányozta a 12 országból érkező 16 résztvevő. Hazánkat egyedül a szentesi tanárnő képviselte.

- Házi feladatként a saját oktatási rendszerünket kellett bemutatnunk - meséli. - A vasárnapi ismerkedést követően, hétfőtől péntekig elég szoros program várt ránk. Jártunk magán iskolákban, óvodákban, alsó tagozatos iskolákban, speciális felzárkóztató intézményekben. A saját oktatási rendszerük bemutatása mellett a pedagógus-értékelési rendszer volt a fő téma. Ez azért is érdekes, mert a portugál pedagógiai rendszerben eléggé szigorú pedagógus-értékelési modellről beszélhetünk. Európában vannak országok, ahol létezik úgynevezett karriermodell, legtöbb helyen még csak az előkészületeknél tartanak. Ebbe beleszámít a végzettség, a továbbképzéseken való részvétel, az elvégzett munka. Úgynevezett credit pontok alapján vállalhatnak feladatot.

- Magyarországon ez még eléggé kidolgozatlan - teszi hozzá az igazgatóhelyettes. - Mi zárt rendszerben dolgozunk. Sajnos nálunk még a felvételnél azt számít, hogy kinek lehet kevesebb munkabért adni, és nem az illető tudása, szakmai tekintélye a döntő. Portugáliában az a fontos, hogy kinek milyen pontszáma van.

Aztán a szakképzésre terelődik a szó. Mint mondja, Portugáliában nagyobb hangsúlyt fektetnek a helyi sajátosságokra, munkalehetőségekre. A szigeten elsősorban a mezőgazdaságból élnek, így a szakképzés is ezt az ágazatot részesíti előnyben.

- Rendkívül nyitott, rugalmas, kedves embereket ismertem meg vendéglátóinkban - folytatja a tanárnő. - Jó kedélyűek, rendkívül barátságosak. Úgy fogalmaznak: nagyobb anatómiát adnak az iskoláknak, illetve a diákoknak, délutánonként olyan programok vannak, amelyek közül választhatnak. A tanítás lényegesen hosszabb, mint nálunk. Fél 8-tól fél 9-ig úgynevezett gyermekmegőrzés van, amit mi napközinek neveznénk. Azok a szülők, akik dolgoznak, korábban bevihetik gyermekeiket. A tanítás fél 10-kor kezdődik és délután 5 óráig tart. Fél 2-ig vannak a tantárgyi órák, utána a választott programok következnek. Az iskola fél 7-ig van nyitva, addig tart a gyermekmegőrzés. Az iskolai munkát nemcsak tanárok végzik, az intézményekben lényegesen több az iskolai kisegítő, melyet ők asszisztenciának neveznek. A gyerekfelügyeletet, a különböző foglalkozásokat pedagógiai asszisztensek látják el.

Természetesen kitérünk azokra a dolgokra, reformokra is, melyeket nálunk most vitat meg a parlament. Íme a válasz:

- A legtöbb európai országban a 6+6-os rendszer működik. A váltás 12 év környékén van. Ennek elsősorban nem oktatási, hanem elméleti oka van, a gyerekek fejlődése az, ami inkább indokolja. Nálunk nehezen lehet változtatni, szerintem ennek inkább technikai okai vannak. Különböző kutatások, pszichológiai és pedagógia mérések azt mutatják, hogy a gyerekek gondolkodási fejlettsége 10 éves korban még nincs olyan szinten, hogy a nálunk tudományokra épülő oktatást megfelelőképpen tudja produkálni. 12 éves korig sokkal fontosabb az alapkészségek fejlesztése, olvasás, írás, stb., utána könnyebb lesz a tudományokat ráépíteni. Mérések mutatják, hogy sok esetben az alapkészségekkel van probléma, és ha az 2 évvel kitolódna, érettebben tudnának kapcsolódni a további feladatokba.

Lovas József