Nincs visszasajtolási kötelezettség

A szentesi országgyűlési képviselőtől indult a javaslat.

Törőcsik Zoltán, Lencséné Szalontai Mária, Szirbik Imre, Móra József és Nagygál János a sajtótájékoztatónMódosította a parlament a vízgazdálkodási törvény azon rendelkezését, mely a kizárólag energetikai célra használt termálvíz meghatározó vízadó rétegekbe történő visszasajtolásáról rendelkezett. A törvényjavaslat beterjesztője Szirbik Imre polgármester, országgyűlési képviselő volt. A módosítás közel 100 termálkutat érint a Dél-Alföldön, Szentesen pedig a meglévő 32-ből, 24-25 aktívat.

Mint ahogyan azt Szirbik Imre elmondta: Közel tíz éve jelentett a geotermikus kutak csurgalékvíz visszasajtolási kötelezettsége elsősorban a magyar kertésztársadalom számára problémát. Egy uniós irányelvre hivatkozva a vízügyi törvény tartalmazott egy olyan passzust, hogy 2013-ig minden energetikai célú vízkivétellel működő kúthoz visszasajtolást kell biztosítani. Ennek teljesítését a nagy energiatermelő rendszerek elbírják, de a magyar mezőgazdaság nem bírta volna el. Ráadásul olyan kutakról van szó, amelyeket évtizedekkel ezelőtt létesítettek más gazdasági és környezetvédelmi feltételrendszerrel.

Ennek a lobbiját vállalta fel a polgármester. A folyamatnak két fordulópontja volt: az egyik 2007 ősze, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Szentesre látogatott, és a kertészekkel egyeztetve teljes képet kaphatott a problémáról. Megbízta a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy készítsen szakértői anyagot, melyben nagymértékben tudtak támaszkodni Szentesre, ahol több évtizedes a mérési gyakorlat a termál kutak vízhozama és a környezetre gyakorolt hatás tekintetében.

- Az elmúlt évtizedekben kiderült, hogy az úgynevezett felső-pannon homokkőbe - amely a Dunától keletre a visszavételt és a vízadó réteget jelenti - üzemi mértékben nem lehet visszasajtolni. Az ATIKÖVIZIG kutatásai kimutatták, hogy a termálrétegek visszapótlódnak, csak a visszapótlódás igazából a Kárpátok vonalába történő törésvonalak csapadékától függ, és nem a Kárpát-medence csapadékától. Ezek alátámasztják, hogy nem csapoljuk le a természeti kincseket és nem raboljuk ki a jövő lehetőségeit - jelentette ki Szirbik Imre.

A polgármester a módosítás mellett szóló érveket folytatva elmondta: - A Kurca vízkotrásakor semmiféle környezetkárosító hatással bíró anyag feldúsulását nem lehetett kimutatni az iszapban, annak ellenére, hogy az 40 év termálvizét fogadta be. Sőt az is kiderült, hogy a termálvíz nem környezetidegen, hiszen a Kurcában komplett élővilágok élnek. Ezen kívül a Termál-tóval kapcsolatban vizsgálták, hogy a természet egy olyan mesterséges megoldásra hogyan reagál. A területen 178 madárfajt regisztráltak, a vízben halak élnek. A Kurcában pedig olyan halfajok és kagylók honosodtak meg, melyek a tiszta vízhez kapcsolódnak - támasztotta alá a törvénymódosítást a polgármester környezetvédelmi szempontból. Majd kifejtette, hogy Brüsszel nem azt írja elő, hogy kötelező visszasajtolni, hanem arról rendelkezik, hogy ha valaki vissza akar sajtolni, akkor milyen különleges feltételeknek kell eleget tennie, annak érdekében, hogy a felszín alatti vizeket ne szennyezze.

- Ha a rendelkezést nem sikerül enyhíteni, akkor a magyar agrárium előtt két út állt volna. Az egyik, hogy ha fenn kívánja tartani a termelést, akkor át kellett volna állnia szénhidrogén alapra, és ezzel növekedett volna a széndioxid-kibocsátás. Ha pedig ezt nem bírja, akkor a magyar agráriumnak egy olyan ágazata esett volna ki, amely zászlós hajót jelent - hangsúlyozta a polgármester, aki elmondta, hogy a törvényjavaslat benyújtásában partner volt többek között Farkas Sándor országgyűlési képviselő is.

A törvényalkotás gyors volt, az általános vitára két hete, a részletesre egy hete került sor. Hétfőn a zárószavazást is megtartották az ügyben, a törvény a köztársasági elnök asztalán van, aláírásra. Csupán egy módosító javaslat volt, miszerint az eredeti előterjesztésben szereplő vízkészlet-használati díjból - melyet minden vízkivétel után fizetnie kell a felhasználónak - vissza lehet igényelni a technológiai korszerűsítésre.

A törvény szövege két paragrafusra tagolódik: az első, hogy felhatalmazza a kormányt arra, hogy a már meglévő kutak esetében egyedi felmentést lehet kérni a visszasajtolás alól. Ez egy mérlegelhető lehetőség, melyhez szükséges a vízhozam, a kút mélysége és a környezetvédelmi hatóság támogatása. A második paragrafus, hogy azok a kúttulajdonosok, akik technológiai korszerűsítést hajtanak végre, a vízkészlet-használati díjból ráfordításaikat viszszaigényelhetik.

Kép és szöveg:
Cseh-Lakos