2009. május 15.

Háromszék legendáiról mesélt

A Magyarok Háza nagy színházterme zsúfolásig megtelt - ezekkel a szavakkal kezdődött az a meghívó, melyben a szentesieket a megyeházára invitálták Kisgyörgy Zoltán Háromszéki vártúrák kalauza című könyvének bemutatójára. Ez a mondat május 12-én is beteljesedett, kevés hely maradt üresen a szerző előadásán.

A meghívó további soraiból kiderült: a geológus, író és újságíró előadását sokan azért választották a Háromszék napilapban olvashatók tanulsága szerint, mert ahhoz már korábban is szerencséjük volt, és nem akartak erről sem lemaradni. Mások azért mentek el, hogy tovább bővüljenek ismereteik a Háromszékről. Zoli bácsi Szentesen is tanúbizonyságot tett helytörténeti tudásáról, magával ragadó előadásmódjáról a nagyszámú érdeklődő előtt, akik Kisgyörgy Zoltán humoros, ám mégis komoly történeteinek hallatán, illetve a szerző káprázatos előadásmódja miatt folyamatosan figyeltek, s sokszor dőltek a nevetéstől.

Zoli bátyám - mint ahogyan az esten is elhangzott - ki sem fogyott a történetekből, melyek Háromszék egy-egy településéhez, illetve az egész tájegységhez kapcsolódtak, az érdeklődés felkeltése mellett kitörölhetetlen szép emléket hagyva ezzel minden megjelentben. 25 évgyűjtő munkáját, egyedi ízű történeteit, várak, óriások, szerelmek, kincsek meséit, legendáit és mítoszait elevenítette fel Zoli bácsi ezen az estén, eredeti, ízes székelységgel. Családias hangulatban, mint mikor egy bölcs nagyszülő mesél a fiatalabbaknak, anekdotázva, s a történet megelevenedik a hallgatók fejében. Legyen szó akár egy-egy bronzkori vagy Árpád-kori várról, akár a háromszékiek mindennapjairól, szokásairól, nyelvjárásáról, legendáiról, vagy csak egyszerűen az Erdélyben használt kifejezések jelentéséről.

Mint ő maga is elmondta, könyvében 54 vár ismertetése szerepel, de az összefoglaló munkában egyszersmind azt a tálentumot is összegyűjtötte, amelyekről a székely ember bizonyságot tesz. Hiszen mindennek az eredetét meg tudja magyarázni. Ha a tudósok nem ismerik például egy vár keletkezésének történetét, akkor az egyszerű ember mondákat, legendákat és mítoszokat teremt arról, benne kincsekkel, boszorkányokkal és óriásokkal. Kis-györgy Zoltán pedig továbbadja, nemcsak könyvében leírva a várak történetét, hanem szavaival, egyszerű, emberközeli előadásmódjával életre keltve azokat. Hitelességével éreztetve, hogy valóban igazak az őt bemutató Mészáros Zoltán szavai, miszerint minden iskolásnak el kellene tölteni legalább két hetet Erdélyben, hogy megérezze milyen magyarnak lenni.

Cseh-Lakos