Elsőként mutatták be Csongrádon a város közelébe tervezett tiszai duzzasztómű előzetes megvalósíthatósági tanulmányát. A konferencián Kováts Gábor, a mérnöki kamara elnöke arról szólt, hogy olyan művet kell építeni a Tiszán, amit a társadalom is támogat. Becsey Zsolt, a térség uniós parlamenti képviselője a globális felmelegedésre hívta fel a figyelmet, amelyre feltétlenül reagálnunk kell, ezért is fontos az, hogy az édesvizet megfogjuk.
A duzzasztással az olcsó vízi szállítás és a vízenergia kihasználása is elérhetővé válna. Elmondta, megfelelő pályázattal a beruházás finanszírozásánál akár 90 százalékos támogatás is elérhető lenne. Ördögh József, az ATIKÖVIZIG szakaszmérnökségének vezetője, a tanulmány témakoordinátora elsősorban nem vízügyi, hanem társadalmi érdekként kezelte a beruházást. Kifejtette: belátható időn belül 30-50 százalékkal csökken majd folyóink nyári vízhozama. A beruházás mai áron 85-110 milliárd forintba kerülne, attól függően, hogy épül-e vízerőmű a betongáthoz vagy sem. Mint megtudtuk, a lehetőség adott, hiszen a vízlépcsőnél előállított energiát át lehetne vezetni a hazai hálózatra, ez az összeköttetés már kiépült. Lényeges dolog az is, hogy a '80-as évek eleje óta aszfaltút vezet a kijelölt területhez, vagyis az infrastruktúra részben már adott. A mérnök szerint több minden szól a fejlesztés mellett, mint ellene. Felsorolt néhány példát: a vízi erőmű kiépítése turisztikai vonzerőt, 80 ember számára állandó munkahelyet, a mezőgazdaságnak öntözési lehetőséget jelentene. Majd még hozzátette: akkor még nem beszéltünk a hajózhatóság és a vízenergia előnyeiről. Unk Jánosné energia-szakértő azt mondta, a Dunától keletre több tízezer ember számára munkahelyeket és megélhetési lehetőségeket teremtene ez a beruházás.
A Csongrád Megyei Önkormányzat megrendelésére készült dokumentum külön fejezetben foglalkozik a duzzasztóépítés környezeti hatásaival. Ismeretes, a zöldek hosszú idő óta tiltakoznak a grandiózus beruházás ellen. A környezetvédelmi fejezet írója, Lőrincz István sem talált olyan érveket, amelyek a vízlépcsőépítés mellett szólnának. A szakember a mederduzzasztás veszélyeit, káros hatásait sorolta a rendezvényen. Szerinte romlana a Tisza vízminősége, a nehézfémek könnyebben lerakódnának, elszegényedne az élővilág, drasztikusan megváltozna a folyó halfaj-összetétele, és tájidegen növények jelennének meg. A vita során több felszólaló csatlakozott a felszólalóhoz, kimondva azt, hogy a foglalkoztatási és gazdasági igények nem vitathatóak, de nem biztos, hogy egy duzzasztómű jelenti a legjobb választ erre. A Reális Zöldek Klubja viszont támogatásáról biztosította a duzzasztóépítést.
Megoszlanak a vízlépcsővel kapcsolatos vélemények a környező településeken is. Azt többen is kimondták a jelenlévők közül, hogy egyezségre kell jutni a témában. Sinka Ferenc, tiszaugi polgármester például vízlépcsőpárti, de, mint mondta, a helyi önkormányzat még nem hozott döntést a beruházással kapcsolatban. A tiszakürtiek részéről sok függ attól, hogy milyen vízszintemelkedéssel járna a Tisza duzzasztása. Tálas László szarvasi polgármester annak a véleményének adott hangot, miszerint adott esetben felvizesedne a környékük, az arborétumot pedig tönkretenné a talajvíz.
Szirbik Imre polgármester elmondta, ma még nincs annyi információ a birtokában, hogy nála valamerre is eldőljön a mérleg nyelve ez ügyben. Kihangsúlyozta: Szentes a duzzasztó alatti térben helyezkedik el, a város számára eléggé heptikus lenne a beruházás után létrejövő vízállás. "Ahogy ismerem az anyagot, a duzzasztott térben nincs benne a Kurca kitorkolása, tehát a "Kurcakérdést" a csongrádi vízlépcső nem oldja meg. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a mezőgazdaság számára stabil öntöző biztosítására fontos a vízlépcső megépítése. Az országnak abban lépnie kell, hogy tavasszal őrült pénzeket költünk arra, hogy a vizektől megszabaduljunk, nyáron meg arra, hogy a vizeket valahogy elővarázsoljuk." - jelentette ki a polgármester.
Lovas József