A várost szolgálja

Varga Sándor tősgyökeres szentesi. A Berekháti általános iskolába járt, amire ma is büszke, akkor még jó iskola volt, mondja kicsi cinkos mosollyal az arcán. A középiskolát Békéscsabán végezte. Útépítő technikus. Szülei korán meghaltak, így neki dolgoznia kellett. A KPM Közúti Igazgatósága ösztöndíjasaként Budapestre került, de mivel nem tudták megoldani a szállását, így 3 hónap után a Betonútépítő Vállalat úgynevezett repülőtér-építő főépítés-vezetőségén helyezkedett el, amellett Záhonyban átrakóállomást építettek, vasutat, azután dolgozott a szolnoki, majd a ferihegyi repülőtéren, szabadkikötő-építésen. 1970-ben besorozták katonának, majd amikor 72-ben leszerelt, az akkor még leendő felesége kérésére otthagyta a budapesti munkahelyét.

- A nejemmel való kapcsolatunk majdnem gyerekkorunk óta megvan - magyarázza.

- Volt egy költségvetési üzeme az akkori tanácsnak, ott kezdtem először, mint útépítő művezető, majd, mint főművezető. És amikor 1976-ban az akkori üzemvezető elment a cégtől, a végrehajtó bizottság engem nevezett ki üzemvezetőnek. Ezt csináltam 1992-ig, amikor is át kellett alakítani a céget, a szentesi képviselő-testület akkor a költségvetési intézmény mellett döntött. Később egy intézkedés kapcsán összevonták a városgazdálkodási vállalatot, a városgondnokságot, a költségvetési intézményt és a Gameszt, amiből azután létrejött a mai Városellátó Intézmény. Akkor minden vezetői beosztást visszavontak, és kiírtak egy pályázatot az új intézményvezetői beosztásra. Nem volt más választásom, én is pályáztam. Talán tudták, hogy amit rám bíznak, azt igyekszem maximálisan elvégezni, engem választottak meg intézményvezetővé, azóta viszem a céget, lassan 36 éve.

- Azért nem lehet olyan egyszerű az egész, hiszen annyi minden tartozik az intézményhez.

- Megalakuláskor hozzánk tartozott a Szentesi Élet is a nyomdával együtt. Aztán változott a városvezetés, a képviselő-testület, változtak az elképzelések. A Városi Szolgáltató Kft. megalakulása után átvette tőlünk az ingatlankezelést, később az újságot és a nyomdát is. Eredetileg nem volt a tevékenységi körünkben a parkfenntartás, a Csongrád Megyei Kertészeti Vállalattól az került át. A hulladékszállítás sem volt így megszervezve, mint ahogy most van. Azt kezdtük el fölfejleszteni, 98-ban már kötelező volt a szemétszállítás lakossági igénybevétele. Utána jött a köztisztasági tevékenység. Az út és a csapadékcsatornák fenntartása végig a mienk volt, hasonlóképpen a piacok fenntartása, vásárok, nyilvános WC-ék, tiszai strand, gyepmesteri telep üzemeltetése. Ma ott tartunk, hogy az éves költségvetésünk több mint 500 millió forint. Ennek közel 50 százalékát tevékenységünkből saját magunk termeljük meg.

- A munkatársaktól tudom, hogy ön az első, akit már reggel 6 órakor bent találhatunk a munkahelyén.

- . és addig vagyok, amíg dolgom van. Nincs ügyfélfogadásom, bármikor felkereshetnek, a telefonom sem titkos. Azt vallom, ezt nem lehet másképp csinálni. Csakis szívvel-lélekkel, másképp nem megy. A panaszokat meg kell próbálni valahogyan orvosolni, a kollégáimnak is gyakran mondom, vegyék tudomásul, hogy az adófizetők forintjaiból kapják a fizetésüket, tulajdonképpen közszolgának szegődtek, és szolgálni kell ezt a várost. Állandóan van valamilyen feladat. De ha az ember megszokja ezt a pörgést, utána nagyon nehéz leállni. Szabadságon 3-4 éve voltam utoljára, idén fordult elő, hogy a családommal elmentem a Mátrába.

- A "Szentes Városért" kitüntetést október 23-án a város szolgálatáért kapta.

- Nem számítottam rá. Akik csinálták elég jól titkolták az egészet. Mint utólag hallottam, elég sokan dolgoztak azért, hogy az elismerést megkaphassam. Civilszervezetek álltak mellém. Azt jelenti, hogy valahol a lakosság is elismeri a munkámat. Melyet megkönnyít az, hogy a városvezetés kiemelten kezeli a városüzemeltetést, és áldoz is rá. Tevékenységünk szinte majdnem minden dologra kiterjed, ami a lakosságot érdekli, közvetlenül érinti. Rosszul áll egy tégla a járdában, nem folyik el a víz, sok a falevél, ez mind nálunk csapódik le. Ez olyan szakma, amihez mindenki ért. A lakosság szeme előtt dolgozunk.

- Létezhet a városnak olyan zegzuga, amit esetleg nem ismer?

- Nincs olyan. Tudom, mi merre van, hol mit kellene tenni, javítani.

Lovas József