4. Peking látványosságai

Cseuz öt olimpiája

Már Pekingben járunk. A szálláson Kovács Norbert, volt szentesi kézilabdás fogadja Cseuz Lászlót, aki azt mondja, nagyon jó érzés volt annyi kilométer megtétele után magyar emberrel találkozni. A Pegazus Tours két turnusban helyezett el közel kétezer magyart, köztük húsz olimpiai bajnokot a szállodában. Cseuz fontosnak tartja kijelenteni, hogy nem a város pénzén tartózkodott ott majdnem négy hétig, az évek alatt összespórolt forintjaiból fizette a belépőjegyek, a városnézések, és a Peking-Budapest repülőjegy árát.

Az olimpikonok több alkalommal tartottak élménybeszámolót, szakmai értékelést az aznapi eseményekről. A szuperül kiépített szálloda hatalmas kertjében kivetítőn nézhették a mérkőzéseket.

- Egy különjáratú busz szállított bennünket a metró végállomásához, onnan majdnem minden rendezvényt különösebb gyaloglás nélkül el tudtunk érni. Legtöbb a központban volt, így a "Madárfészek", a "Vizeskocka", a vízi- és a kézilabdacsarnok, a lovas pálya. Meszszebbre esett a kosárlabda létesítmény, a kajak-kenu pálya, olyannyira, hogy némely rendezvényt nem tudtam megnézni.

Cseuz Pekingbe is hamarabb érkezett a tervezettnél, már 3-án a fővárosban volt augusztus 7-e helyett, és mivel a városnézés is benne volt az általa fizetett csomagban, így azt már 4-5-én megejtette. Megnézte a 16 császár helyét biztosító Ming-sírokat. Innen a Tiananmen térre vitte a busz. A Mennyei Béke kapujának tere hatalmas lebetonozott tér a modern Peking szívében. Középpontjában Mao mauzóleuma áll. A Kínai Nemzeti Múzeum és a népi hősök emlékműve is itt található. A téren most számos, az olimpiára utaló építményt is elhelyeztek.

A második program a kínai Nagy Fal meghódítása volt. Több ezer kilométeren (3460) kígyózik sivatagokon, hegyeken és síkságokon át. Idegenek támadása elől építették, évszázadokon keresztül távol tartotta a környékbeli "barbár" törzseket, de mint kiderült, a mongolok és a mandzsuk ellen hatástalannak bizonyult. A fal maga ma már nem több mint történelmi emlékmű és turistalátványosság. Cseuz 1789 lépcső megtétele után tudta elfoglalni az első bástyáját.

És ha már a kirándulásokról beszélünk, még a hazautazása előtt jutott el a Pekingtől 350 kilométerre lévő Shanhaiguanba, ahol a Nagy Fal eléri a Sárga tengert. Visz-szafelé megálltak Kína legkedveltebb nyaralóhelyén: Beidaihe-nél.

- A megnyitóünnepségre szóló jegyek ára nagyon magas volt, így arról többen kénytelenek voltunk lemondani - mondja. - A már említett kerti kivetítőn néztük a fantasztikus eseményt. Mindennapra jutott egy-két esemény, ahová csoportosan mentünk szurkolni. Több magyar érdekeltségű kézi- és vízilabdameccset láthattam, férfit is, nőit is. Az úszóversenyek helyszínére, a "vizes-kockába" nem tudtam bemenni, oda kevés jegyet kapott a Pegazus Tours, mert az amerikaiak szinte lefoglalták az egészet. A vívódöntőkre már nem is mentem ki, sajnos már nem voltunk érdekeltek. A madárfészekben Pars Krisztián dobását láttam a selejtezőben, csoportjában elsőként jutott tovább. Megnéztem a 100 méteres futás selejtezőit. Úgy gondoltam, hogy az öttusázók jó szereplésében bízhatok, elsősorban Horváth Viktorban, aki az előző évben szinte mindent megnyert. Sajnos a lovaglás nem sikerült a mieinknek. A futást már meg sem vártam. Az nagyon jó volt, hogy kint lehettem a kajak-kenu döntőjén mind a kétszer, láttam Vajda Attila, no meg a Kovács Katalin - Janics Natasa páros győzelmét. És a többi értékes magyar helyezést is.

Az esti értékelések közepette Cseuz is tartott két élménybeszámolót a szálloda kertjében. Hasonlóan beszámoltak útjukról azok a fiatalok, akik Roburral és oldalkocsis Pannonia motorkerékpárral érkeztek volna Pekingbe, de őket a mongol-kínai határon nem engedték át, a kínai fővárosba busszal érkeztek meg, onnan vonattal hagyták el az országot. Mindent összevetve ez is őt igazolta, hiszen Cseuz is attól tartott, hogy az említett útvonalon nem lett volna egyszerű Kínába bejutnia. Amikor minderről tudomást szerzett, rájött, az útvonalat illetően jól döntött. A Roburosok meghívták a fogadásukra és édesanyjának is küldtek egy oklevelet. Azt mondták, neki is szerepe van abban, hogy a fia sikeresen teljesítette a távot.

- A vízilabda döntőt is láttam. Jegyem nekem sem - és még néhányunknak - volt, de az első negyed után beengedtek bennünket. Az első sorból láthattuk a döntőt, majd azt, hogy a fiúk átveszik az aranyérmet. Nagy élmény volt számomra, hogy mind a három aranyérem megszületésekor jelen lehettem. A záróünnepséget me-gint nem láthattuk, a nagy kivetítőn néztük meg a szálloda kertjében.

(folytatjuk)