Köszönet, hogy segítettek

A Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthonban gyűltek össze a segítő szakemberek, a szociális szféra munkatársai a köszöntésükre rendezett ünnepségre. A szociális munka napját (november 12.) minden évben megünneplik, jó alkalom arra, hogy leüljenek, beszélgessenek egymással a dolgozók. A szentesi ünnepnap azonban ezúttal az új intézmény nyitónapja Szirbik Imre polgármester szerint. Ezzel válik teljessé az ellátó rendszer, mondta a helyszínről a köszöntőjében. A szociális területen dolgozóknak egyet mondhat: Köszönöm - a nap mint nap tanúsított helytállásért. Egy jó szó, és az ember kinyílik, fogalmazott a polgármester.

Az ünnepségen jelentették be, hogy aznap vette át a Pro Caritate-díjat Lencséné Sza-lontai Mária, a szociálpolitikai osztály vezetője.

A rendezvényen adták át a Köszönet-okleveleket. Az önkormányzat szociális és egészségügyi bizottsága két éve határozta el, hogy a kimagasló karitatív tevékenységet folytató személyeket ily módon jutalmazza. Évente öten kaphatják ezt az elismerést. Idén Nan Ferencné, a Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete Szentesi Csoportjának vezetőségi tagja is részesült benne, aki az indoklás szerint minden segítséget próbál megadni a sorstársaknak, és olyan utat tört, amelyen újult erővel lehet továbbdolgozni a rászorulók érdekében. Agócs Lász-lóné, a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetének titkára is átvehette az elismerést. Megköszönték neki, hogy évek óta élelmiszer- és más adományok gyűjtésével segíti a rászorulók mindennapi megélhetését. Kovách Péter református lelkipásztornak is köszönet jár, hiszen adományokkal segíti a szociális és gyermekvédelmi intézmények munkáját, gyermekjátékokkal szépítette meg a rászorulók karácsonyát. Szathmári Pál kertész is rendszeresen hozzájárul adományaival a szociális intézmények megszépítéséhez, így az ellátottak kulturáltabb környezetben élhetik mindennapjaikat, intézhetik ügyeiket. Dr. Szépe Judit, az MTA nyelvészeti tanszékének tudományos főmunkatársa folyamatos támogatója a Hajléktalan Segítő Központnak, tárgyi eszközök, élelmiszerek adományozásával nagy segítséget nyújt az ott élő embereknek.

Az új idősotthon dolgozói műsorral mutatkoztak be, mellyel kifejezték, hogyan várják az időseket. A jelmezes jelenet, melyben egy zavartnak hitt ápolt nő gondolt vissza életére, megindító volt, a folytatásban charles-tont táncolva vidámabb perceket hoztak kolléganőik. A fináléra mécsesekkel a kezükben sorakoztak fel a gondozónők, akadt, aki meg is könnyezte táncos produkciójukat.

D. J.