2008. szeptember 26.

Pótfűtés

- Kisfiam, az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
- Tényleg, apa?
- Természetesen!

Két barát találkozik. Kérdi egyik a másiktól:
- Miért vagy ilyen gondterelt?
- Ismered a Kovács Sárit?
- Igen. Mi van vele?
- Holnap lesz az esküvője. Nem tudom, hogy elmenjek-e vagy nem.
- És ki veszi el?
- Hát, ha elmegyek, akkor én.

- Julika, ahányszor mosolyogni látom, mindig arra gondolok, szívesen felvinném magamhoz.
- Pista, maga ekkora nőcsábász?
- Nem, fogorvos vagyok.

- Zoli, már megint felemás zoknit vettél fel.
- Hogy-hogy?
- Egyik büdösebb, mint a másik...

Egy fiatal pár gyereket vár, és egy tanfolyamon vesznek részt. Az egyik foglalkozáson homokzsákot kötnek a leendő apák hasára, hogy érezzék ők is, milyen a terhesség. Az oktató leejt egy tollat a földre, és kéri a férfit, hogy vegye fel. Erre az megkérdezi:
- Úgy csináljam, ahogy a feleségem tenné?
- Igen.
- Rendben. Drágám, felvennéd nekem azt a tollat?

- Mióta dolgozik itt, főúr?
- Egy hete.
- Akkor nem ön az, akinél a rántott szeletemet rendeltem!

Egy asszony nézegeti magát a tükörben:
- Szörnyen kövér vagyok.
- Dehogyis! - vigasztalja a férje.
- A hajam borzalmas.
- Szerintem nagyon jó a hajad. - mondja a férj.
- Soha életemben nem néztem ki rosszabbul.
- Dehogynem!

- Gratulálok, Szabó úr, az utóbbi három hétben nagyon sokat javult a memóriája.
- Elnézést, de nem Szabó vagyok, hanem Kovács.
- Na látja!

- Pistike, mondj egy kérdő és egy személyes névmást!
- Ki? Én?
- Helyes!

- Barátom, maga igazán csak az erős szervezetének köszönheti, hogy meggyógyult.
- Jó, hogy mondani tetszik. Már éppen fizetni akartam a doktor úrnak.