2008. május 23.

Magánházból postaközpont

Százhúsz éves a régi posta épülete

A régi Posta az 1910-es években

Az első szentesi postaállomás felállítására 1787-ben került sor. A postamesterek személyének változásával együtt a postaállomás helye is gyakran változott: egy ideig a Fő utcán (Kossuth u.), majd a Kisérben a Werner-féle házban volt; innen a Horváth Gyula utcába (ma Szent Imre herceg u.), majd a Kurczaparti utcába (Tóth József u.) költözött.

A szentesi postahivatal 1882-ben állami kezelésbe került, de állandó helye továbbra sem volt, pedig a forgalmi statisztika szerint ekkoriban már évente közel 140 ezer levelet és 22 ezer darab értékküldeményt adtak fel Szentesen.

1910-ben a kincstár 10 évre bérbe vette a Szentes Vidéki Takarékpénztár és a Központi Takarékpénztár tulajdonát képező Petőfi utcai volt Nyíri Gerzson-féle házat, amely 1888-ban épült. Az átadás előtt a pénzintézetek átalakíttatták az épületet, amelynek terveit Dobóczky József építőmester készítette. Ekkor alakulhatott ki a képen is látható klasszicizáló főhomlokzata. A postaigazgatóság a bérleti szerződésben kikötötte, hogy "az esetben, ha a 10 évi bérleti idő alatt a helyiségek a hivatal számára szűkekké válnának, kötelesek a tulajdonosok a jelenlegi lakást hivatali helyiségekké átalakítani, a főnök részére pedig folytatólag egy 4 szobás úri lakást építtetni". A tulajdonosok ezt úgy módosították, hogy a további bővítés költsége a kincstárat terheli.

1915-ben esedékessé vált a bővítés. A súrlódások elkerülése végett az érintett pénzintézetek jutányos áron átengedték az ingatlant a kincstárnak, de kikötötték, hogy a postaigazgatóság a meglévő épület helyén egy új, díszes postapalotát köteles építtetni. A háborús viszonyok nem tettek lehetővé nagyobb építkezést, de mivel az épület Fogoly utca (ma Szabadság tér) felé eső része életveszélyessé vált, nem lehetett halogatni az újjáépítést. 1918-ban a kritikus részeket elbontották, és némi bővítéssel újból felépítették. A posta és távírda technikai berendezéseit a román megszállás alatt (1919-20) komoly károsodás érte, mert a távírda és a távbeszélő egész felszerelését leszerelték és elszállították.

A postaforgalom folyamatosan növekedett; s ez csak fokozódott a rádióvevő készülékek 1925. december 1-jével történt üzembe helyezésével. 1927-ben már 167 db rádióvevőt tartottak nyilván. Ebben az időben a postai teendőket 13 tisztviselő és 15 altiszt látta el.

A Petőfi u. 8. szám alatti épület 1932-35 között és 1942-ben újabb átalakításokon esett át. 1989-ig a Magyar Posta birtokolta, ezt követően több évig gazdátlanul állt. Jelenleg különböző szaküzletek működnek benne. Az új tulajdonosok az 1990-es évek közepén állagóvó tatarozást hajtottak végre, megőrizve az épület régi arculatát.

Labádi Lajos