A Budapesten élő szentesiek baráti körének több mint negyven éves történetét a leghitelesebb visszaemlékezés alapján, Hajnóczy Endre, a Baráti kör néhai alapító tagja írásának felhasználásával ismerhetjük meg az alábbiakban.
A levélből tudjuk, 1962 őszén Hajnóczy Endrét behívták a Hazafias Népfront Belgrád-rakparti székházába. Ott Erdei Mihály azzal fogadta, hogy megalakítják a Budapesten élő szentesiek baráti körét. Öt jelenlévő alapító taggal így indult a baráti kör históriája. Első elnöke Erdei Mihály lett, aki pártfeladatként kapta a baráti kör megszervezését. Hajnóczy így ír róla: "A háború előtt kubikos volt és már akkor részt vett az illegális kommunista párt munkájában. 1945 után, mint később kiderült, a párt ideológiájának és politikájának megvalósításában mai szemmel sajnos elnyomó, agresszív magatartást tanúsított.
Ennek eredményeként az akkori kiemelt káderek ranglétráján előrehaladva Dunántúlon országgyűlési képviselő, majd miniszter-helyettes lett." Később kapcsolataira számíthattak a baráti körben.
Az alapítók megállapodtak abban, hogy minden hó első péntekén a délutáni órákban tartják az összejöveteleket. Helyhiány miatt az első egy-két alkalommal Kun Gyurka presszójában, a Bajcsy-Zsilinszky út legelején találkoztak, majd az elnök összeköttetése révén a Hazafias Népfront székházában jutottak termekhez.
Hajnóczy és egy másik alapító, Novobáczky Sándor sok Budapesten élő szentesi címével rendelkeztek, beindították a szervezést és hamarosan 40-50 fő ment el egy-egy megbeszélésükre. "Mivel a mi (Sanyi és én) ismeretségi és baráti körünk inkább iskolázott közegekbe tartozott, kialakult egy olyan mag, amely igényelte az irodalmat, a kultúrát, az összejövetelek szellemi színvonalát. Ezzel szemben az egyik elnökségi ülésen (általában havonta volt) felmerült, hogy az elnökségi tagok közül legyen egy propagandista, egy szeminárium szervező és egy politikai kör vezető. Miska bácsi azt akarta, hogy ezen szemlélet érvényesüljön az összejöveteleken.
Sanyival veszekedésig fajult ellenállást tanúsítottunk. Ha fejtágítási összejövetelt akarunk, akkor nem lesz látogatottságunk, mert mindenkinek elege van a kötelező különféle szemináriumokból. Vagy kulturális műsorokkal mind szélesebb körű vonzást tudunk elérni. A végén az elnökség belátta, hogy ez utóbbi a járható út" - derül ki Hajnóczy Endre soraiból.
1972-ben a szentesi tanácselnöktől, Csorba Istvántól az elnökség tagjai és 1-2 akítva emléklapot kapott a 10 éves eredményes munkáért.
Az elnökség létszáma az évek során bővült és cserélődött. A teljesség és időrendi sorrend mellőzésével felsoroljuk azokat, akik a Baráti kör munkájában elnökségi tagként és aktívaként tevékenyen részt vettek: Mende-lényiné Molnár Márta, Szlovákné Szatmári Márta, Gállfyné Kis Mara, Kása Imre, Téli József, Lakos János, Kis Imre, Berekszászi Tibor, Nyíri Lajos és felesége, Mária. Szentesről, haláláig Mikecz Sándor intézte a kapcsolattartást, majd 1989-ben dr. Széchenyiné Csergő Jutka vette át a sok szervezéssel járó feladatot.
(folytatjuk)