Több teher hárul a vadásztársaságokra

A vadgazdálkodást és a vadászatot szabályozó törvények rendelkezései miatt 10 évente sor kerül a földtulajdonosi közösségek vadászterületeinek, és földtulajdonosi alapon a vadásztársaságok kialakítására. Ez tavaly március 1-jéig megtörtént, azóta működnek az új rend szerint a vadásztársaságok. Korábban a megyében 45 vadászatra jogosult társaság volt, azonban több vadásztársaság kettévált, kisebb területek jöttek létre, s jelenleg 63 társaság működik. A változás érintette a Szentesi Hubertus Vadásztársaságot is, hiszen korábbi területünk több mint fele egy újonnan létrejött vadásztársasághoz került - tájékoztatta lapunkat a változásokról Döbrőssy Iván.

A Szentesi Hubertus Vadásztársaság elnöke elmondta: a területek nem egyelő adottságúak, a költségek nehezen csökkenthetők, s ebből adódóan a gazdálkodás is nehezebbé vált. Így minden tagra nagyobb anyagi teher hárul, mint a korábbi időszakban, hisz a vadásztatásokból a vadgazdálkodás eredményeként kevesebb bevételre tesznek szert a társaságok. A kiesett, működőképes gazdálkodáshoz szükséges pénzt a tagoknak kell pótolni a fennmaradás érdekében. Jelenleg 24 fő van a Hubertus Vadásztársaságnál, amelyhez 3700 hektár terület tartozik. Korábban vadkacsaneveléssel is foglalkoztak, s arra fogadtak külföldi vendégvadászokat. Idén azonban a magas takarmányárak miatt erre nem lesz lehetőség, mert a tagok az anyagi terheltség ellentételezéseként elsősorban vadászni szeretnének, s nem értékesíteni a vadakat - beszélt az aktuális helyzetről Döbrőssy Iván.

Egész évben van vadászati lehetőség, mindig különböző vadfajokra. A vadászati idényeket a vad élettani körülményeihez, többek között szaporodásbiológiájához igazítják. Az apróvadas területen - tehát a környéken is - március 1. és április 10. között szalonkára (képünkön), április 15-től szeptember 30-ig őzbakra, szeptember 1-jétől vadkacsára, október 1-jétől pedig mezei nyúlra és fácánra lehet vadászni. - A vadlétszám függ az idősjárástól és a gazdálkodás szakszerűségétől is. A fertőzések terjedésének megakadályozása mindenféleképp feladata a vadásztársaságoknak. A szélsőséges időjárás pedig komoly problémát is jelenthet. 5-6 éve például nagy hó volt, s akkor nagy mennyiségben pusztultak a vadak, hiszen a hó miatt nem tudtak mozogni a területen. Az etetők környékén találtak takarmányt az állatok, koncentrálódott az állomány. Ilyenkor a betegségek is jobban terjednek. Emellett pedig voltak olyan fiatalabb példányok is, melyek beleestek a hideg vízbe, és onnan nem tudtak kijönni. Pusztulást okozhat az aszály is, ha nincs megfelelő ivóvíz. Ilyenkor lédús takarmányt kell kitenni az etetőkbe - fogalmazta meg a Csongrád Megyei Vadászszövetség elnöke, aki szerint fontos a hivatásos vadászok alkalmazása, és a tőlük kapott szakmai tanácsok betartása. Kiemelte: Téves az a felfogás, hogy a vadat csak télen kell etetni, mert talál magának ennivalót. Azt a takarmányt mindig pótolni kell, amelyből hiány van a területen, vagy amelyeket egyáltalán nem találnak meg legelés közben a vadak. A gondoskodás eredményeként pedig az etetett vad a területen marad. Mindig azok a társaságok gazdálkodtak eredményesebben, amelyek nem sajnálnak pénzt költeni a takarmányozásra, annak ellenére, hogy a korábbi évekhez képest a takarmányárak a duplájára emelkedtek.

Cseh-Lakos