2008. január 18.

Cseuz ötödik olimpiája

Cseuz László ismét olimpiára készül. Most a Távolkelet az úti célja. Úgy tervezi, meg sem áll Pekingig. A tanár úr 12 hónapos komoly felkészülési tervet készített magának, amely szigorúan 2007. május 1-jétől ez év május 1-jéig tart. A napokban örömmel újságolta szerkesztőségünkben, hogy december végén befejezte a felkészülés kétharmad részét.

A tervezett kilométereket, edzésórákat időarányosan teljesítette. Mi több, túlteljesítette. Kerékpározásban a tervezett 12 ezer kilométert 500 kilométerrel szárnyalta felül. Úszásban a tervezett 240 kilométert 8 kilométerrel fejelte meg, és 120 óra helyett 145 órát töltött edzőteremben. És ez még nem minden! A felkészülés kezdetekor elhatározta, hogy naponta egy órát tanul angolul. Ezek után nem nehéz kitalálni, hogy a tervezett időt is lényegesen túllépte.

- Kolléganőm hozzájárulásával bemehettem a kilencedikesek angolórájára - meséli. - Heti négy alkalommal vettem részt a haladó csoport munkájában. Őszintén bevallom, nehéz volt velük lépést tartani. Dolgozatokat írtam, nem vontam ki magam a felmérők alól sem. Nekem ez a felkészülés sokszor napi 3 órás tanulást jelent, nem egyórásat. Úgy érzem, sok mindent tudok már, de még mindig keveset. A hátralevő négy hónap talán elegendő lesz ahhoz, hogy ne legyek kommunikációra képtelen az út alatt.

A rá következő olimpiát 2012-ben Londonban rendezik. Azt hallottuk, Cseuz László oda is készül. S hogy rákérdezek, a tanár úr sokatmondón elmosolyodik.

Egy halk "igen" hagyja el a száját, majd így szól:

- A napokban töltöttem be a hatvannegyedik életévemet. Bízom benne, hogy négy év múlva is hasonlóan jó egészségi állapotban leszek még, és mivel London viszonylag közel van, úgy tervezem, ha minden jól megy, oda is kikerekezek.

Angolul már tud - fricskázom meg cseppet sem bántón, mire ő: - Elhatároztam, csak egy feltétellel mehetek ki Londonba, ha előtte le tudom tenni az angol nyelvvizsgát. Ha az nincs meg, büntetésből itthon maradok.

Ismerve Cseuz László önmagával szemben is szigorú magatartását, ebben biztosak lehetünk. Gondoljunk csak az ausztráliai útjára. Amikor Amerikából hazatérve azt nyilatkozta, hogy Atlanta is elég veszélyes volt, az ausztráliai utat Sydneybe már nem vállalja, mivel az még veszélyesebb. - De azért, hogy valamilyen célt mégis kitűzzek magam elé, megfogadtam, megtanulom az angol nyelvet. Ahelyett, hogy fölkészülnék az ausztráliai útra. Ahogy közeledett az olimpia ideje, rá kellett jönnöm, hogy az angol nem fog menni, így nem volt más teendő, el kellett kerekezni Sydneybe - mondja.

És elkerekezett Sydneybe. Azután Athénba is. Az olimpiákat követve idén Peking az úti cél. Május 1-jén reggel 9 órakor a Kossuth téri Horváth Mihály szobortól indul. Az útvonal: Ausztria, Németország, Svájc, Franciaország, Spanyolország, Portugália. Lisszabonból átrepül New Yorkba, onnan fölkerékpározik a lányáékhoz a kanadai Hamiltonba. Hatvan kilométerre Torontótól az Ontario tó partján. Egy kis pihenő után kanadai útvonalon folytatja az útját végig, át a Sziklás-hegységen egészen Vancouverig. Ott ismét repülőre száll, amely elviszi Sanghajba, majd onnan kerékpárral megy tovább Pekingbe. Ez összesen 12 ezer kilométer. Már említettük, ha keleti irányba menne, ugyanannyi lenne a kerékpárral megteendő út. - Nyugati irányba haladva biztonságosabbnak vélem az egészet - teszi hozzá.