Szenvedélybetegségeknek nevezzük azokat a viselkedésformákat, amelyek fölött a személyek képtelenek kontrollt gyakorolni. Ezért azokat kényszeresen újra és újra végrehajtják, illetve azok a személyekre és többnyire környezetükre is káros következményekkel vannak. Ezeknek a viselkedésformáknak a többsége egészséges mértékben jelen van az emberi viselkedésben. Azonban az már függőség, ha egy adott viselkedésforma uralni kezdi a személy viselkedését, s emiatt jelentős mértékben károsodik a korábbi életvitel, a testi és a lelki egészség, valamint a környezet. Sorozatunkban a témáról dr. Szalayné Péter Ildikó addiktológiai konzultáns tájékoztatta lapunkat.
A leggyakoribb viselkedési függőségek az emberi léthez kapcsolódó alapvető biológiai szükségletekhez kötődnek: a táplálkozáshoz, a játékhoz vagy a szexualitáshoz. A viselkedési addikciók közé soroljuk a hajtépegetést, a körömrágást, a bulimiát és az anorexiát, a kényszeres vásárlást és a lopás kóros szenvedélyét, vagyis a kleptomániát is. Ezen kívül a piromániát, a kóros játékszenvedélyt, a munkamániát, a számítógép-, az internet-, a társ- és a testedzés-függőséget, valamint egyes szexuális betegségeket, aberrációkat.
A szenvedélybetegség kialakulása többnyire együtt jár a belső értékrend megváltozásával. A korábban fontos tevékenységek már nem tudnak örömet szerezni, nem kötik le a betegek érdeklődését. Ezzel ellentétben a szenvedély tárgya minden másnál fontosabbá válik, s így egyéb örömforrások kiszorulnak az emberek életéből. A szenvedélybetegségek jellegzetes közös vonása, hogy a személyeknek valamilyen cselekvést kell végrehajtaniuk ahhoz, hogy kellemes állapotot érjenek el. Korábbi tevékenységeikre pedig nem marad idejük, nem képesek megfelelően elvégezni munkájukat vagy romlik iskolai teljesítményük. Emellett pedig megromolhatnak családi, baráti kapcsolataik is. Azonban ha kényszeres cselekvéseikben gátolják őket, akkor szenvednek, mivel sokszor egyetlen örömforrásuktól fosztják meg a betegeket. A személyek gyakran egyszerre több viselkedészavarban is szenvednek, a tünetek pedig sokszor együtt fordulnak elő depresszióval és alkoholizmussal.
A szakemberek minden említett viselkedészavar hátterében genetikai hajlamot feltételeznek, mert az ilyen jellegű betegségek sokszor fordulnak elő elsőfokú rokonoknál. Az ezekhez kapcsolódó kóros viselkedésformák leginkább 20-30 éves korban kezdődnek. Az evési rendellenességek, a kényszeres vásárlás és kleptománia jellegzetesen a nőknél, míg a kóros játékszenvedély és a szexuális aberrációk a férfiaknál fordulnak elő.
Egyes viselkedési zavarok tünetei
A hajtépegetési szenvedély áldozatai vágyat éreznek hajszálaik, szempilláik, szemöldökük, szakálluk tépegetésére. Az ezt megelőző feszültség a tépkedéssel csökken. A körömrágás hátterében szorongás áll. A bulimia falásrohamokban és különböző súlycsökkentő technikák - hányás, hashajtók - visszatérő használatában nyilvánul meg. A kényszeres vásárlásban szenvedők szükségleteikhez, anyagi lehetőségeikhez képest túl sokáig, sokat és gyakran vásárolnak, és a megvásárolt árúk egyharmadát egyáltalán nem használják. A kleptomániások a közhiedelemmel ellentétben nem a haszonszerzés céljából lopnak, hanem a számukra egyébként értéktelen tárgyak eltulajdonításával járó izgalmat kedvelik. A játékszenvedélyesek pedig többszöri vesztés után is feltétel nélkül hisznek abban, hogy a következő körben nyernek.
A szexuális aberrációkban szenvedőknek a társadalom által elfogadott szexuális magatartásformák nem nyújtanak kielégülést. Az effajta betegségek körébe tartozik például a fetisizmus, a kukkolás, a magamutogatás, a pedofília, a mazochizmus és a szadizmus.
A munkamánia pedig olyan a normálistól eltérő viselkedési forma, amelyet a társadalom ma egyre inkább értéknek, követendő mintának tart. Erre jellemző, hogy az adott személy nem elsősorban a pénzkeresés miatt, hanem belső késztetésből 16-18 órát dolgozik naponta, s ez alól a hétvégék sem jelentenek kivételt.
A drog- és egyéb közismert függőségeken kívül tehát több addikció is létezik, melyekre szintén fontos odafigyelni!
Cseh-Lakos