Vidó szédítő fotói

Sztereóban kapjuk az élményt

Mindig tartogat valami meglepetést, amikor önálló kiállításra készül Vidovics Ferenc, lapunk (száguldó) fotóriportere és a Mozaik internetes újság szerkesztője. Hétfőn a könyvtárban nyílt fotókiállítása is amolyan "vidósra" sikeredett: ezúttal a különleges élményt nyújtó sztereofotó-technikához nyúlt.

Célratörőnek nevezte a tárlat címét Vidovics István fotó-és festőművész, Feri keresztapja: Ezt látni kell! - Az ember azért megy kiállításra, hogy nézzen, gyönyörködjön, ezek szerint nem szoktunk látni? Csak nézni? - tette fel a kérdést a megnyitó beszédében. - Ezeket a képeket viszont látni, tudni kell, folytatta. Hogy mit is jelent a sztereofényképezés? Vidovics István magyarázatában: a térbeliség érzékeltetésére alkalmas fényképpár előállítása, s a képeket a megfelelő eszközzel nézve a tárgyakat térben levőnek látjuk. A térlátás velünk született, életünk tartozéka, ezért nem is gondolunk rá. Két szemünk más helyzetből néz, agyunk összegez, így kapjuk a térlátás óriási élményét, fogalmazott a művész. Megtudhattuk még tőle: a sztereofényképezés majdnem egyidős a fotográfia születésével. A múlt század 20-as, 30-as éveiben úgynevezett sztereoszkóppal - két lencsés készülékkel - lehetett a képpárokat térben látni. A mai technika csodálatos lehetőségeket nyújt, ha valaki azt mesterien használja, mondta a fotóművész, s a piros és kék színű szemüveget említette, mint az eszközt, mely nélkülözhetetlen abban, hogy az alkotó szándéka eljusson a nézőhöz.

A kiállítás látogatói kíváncsian nyúltak a 3D-s szemüvegek után, hogy azon keresztül megérthessék az eddig életlennek látszó, összefényképezett fotókat. Szédítő élmény, szűrte le tapasztalatait egy néző, s valóban: szinte érintésnyire előttünk lebeg a városháza, az Erzsébet-téri Szentháromság-szobor, a könyvtár előtti Olvasó nő szobra vagy éppen lányok a padon kerülnek szinte tapintható közelségbe - pedig mindez csak illúzió.

Vidovics Feri elárulta, hogy már legelső tárlatán is volt ilyen fényképe. Akkor a párhuzamos nézést igénylő technikát alkalmazta, most, hogy elkerülje a szemtornát, úgy alkotta meg a képeket, hogy speciális szemüveggel egyből látni lehessen azokat. Ez az anaglif-eljárás megtalálható az ábrázoló geometriában, Terney Béla egykor tanította is, a legendás rajztanár sírjánál készült sztereo-kép a kiállításon is látható. Másik különlegességként egy óra belsejére hívja fel figyelmünket: annyira miniatűr szerkezet, hogy nagyítóval elvész a sztereólátás, de Vidó most megmutatja nekünk. A kifejezetten erre a célra készült képek december 13-ig, jövő csütörtökig tekinthetők meg a könyvtárban, a helyszínen található hozzá szemüveg.

(darók)