Nevét immáron tér viseli

A gyütt, nem mönt ember

Rózsa Lajosné fia bronzszobránál

Rózsa Gáborra, az egy éve elhunyt mérnök-muzeológusra emlékezünk most, a névadó ünnepségen. Történik mindez a Fridrich-fényirdánál, amelyet ő mentett meg az enyészettől. És amely napra pontosan 10 évvel ezelőtt nyílt meg. - E szavakkal köszöntötte Tímár Ferenc mérnök-tanár november 30-án a szép számban megjelent közönséget a felavatandó Rózsa Gábor téren. Üdvözölte a névadó mérnök-muzeológus feleségét, édesanyját, családját, vendégeket Szegedről, Budapestről, az ország különböző tájairól. Mint ismeretes, a szentesi internetes újság városvédő fórumán indult útjára a javaslat, miszerint közterületet kellene elnevezni a közismert személyiségről, Rózsa Gáborról. A muzeológus tisztelői az alulról jövő kezdeményezés nyomán aláírásgyűjtésbe kezdtek, akciójuk sikerrel járt, több mint háromszázan adták nevüket ahhoz, hogy a városban méltó emléket állítsanak neki.

A képviselő-testületben Móra József az önkormányzat június végi ülésén egyéni indítványként terjesztette elő, hogy a Fridrich-fényirda melletti tér viselje Rózsa Gábor nevét. A javaslatot elfogadta a testület, majd Tímár Ferenc, a Team Számítástechnika vezetője megnyerte a városvédők atyjaként emlegetett Ráday Mihályt a tér felavatására.

Fridrich János fotográfus 1905-ben épült műterme ma ipartörténeti emlék. Rózsa Gábor sokat hadakozott azért, hogy eredeti állapotában állítsák helyre a Koszta József Múzeum egyik kiállítóhelyét. Ráday Mihály művészettörténész elismerően szólt a fényirda megmentéséről. Mint mondta, Gábortól tudta meg, hogy az egyik képen még Tornyai János vásárhelyi festőművész is rajta van. A művészettörténész tisztelettel szólt a mérnök-muzeológusról, felemlegette a kocsmában együtt töltött néhány órás beszélgetéseket, Rózsa Gábor legendás SMS-eit, amelyeket minden televíziós műsora után küldött neki. - Megjelenése, viselkedése alapján különös ember volt - mondta a városvédő, majd hozzátette: könnyű volt vele öszszeveszni, ezért sok haragost is szerzett. De Rózsa Gábornak volt tartása, meggyőzően, jól tudott beszélni és az idő őt igazolta. Szirbik Imre polgármester, mint Szentes város "beleltározott egyéniségéről" beszélt Rózsa Gáborról, aki a szemléletformálásban segített sokat a szentesieknek. Elmondta, a rohanó világnak vannak olyan pillanatai, amikor tudni kell megállni. Rózsa Gábor arra volt csodálatos társ, hogy meg tudta az embert állítani. Bevallotta: sokat veszekedtek, de képes volt őt leszállítani a kerékpárról a kérdéssel: "Nincs egy kis borod? Beszéljük meg a dolgot!"

- A "gyütt, nem mönt" embert jelenti a szememben. Úgy lett szentesi ember, hogy valami idehozta, itt ragadt, itt szövögette terveit. Egy éve nincs közöttünk, ám a vele töltött pillanatok életünk meghatározó részeivé váltak. Gábor kinyitotta a szemünket. Úgy gondolom, egy város nem kövekből áll. Nem parkok, utcák, vezetékek tömkelegéből, hanem azokból az emberekből, akik a köveknek életet adnak. Építeni az emberi közösségek városát. A dombormű őrzi arcát, a névtábla, mint hivatalos közterületet, őrzi nevét, a bennünk élő vele kapcsolatos rengeteg élmény megőrzi személyiségét - mondta Szirbik Imre, majd a beszédet követően Ráday Mihállyal leleplezte a fényirda falán elhelyezett bronz reliefet, Lantos Györgyi csongrádi szobrászművész nagyon szép alkotását. A programban közreműködött Györe Ádám és Hegyes Kata, a Horváth Mihály Gimnázium 11/D-s diákjai.

Az önkormányzat és a Makra Zoltán vezette helyi városszépítő egyesület támogatása mellett a lokálpatriótáknak is lehetőségük nyílik arra, hogy anyagi segítséget nyújtsanak: a közadakozásból állított bronz dombormű költségéhez a szervezők köszönettel veszik a pénzbeni hozzájárulást, amely a Szentes Városért Közalapítvány 11735043-20011253 számlaszámára lehetséges, Rózsa Gábor tér megjelöléssel. Ugyanide csekken is be lehet fizetni, amihez a Városi Könyvtárban, a Szentesi Élet Szerkesztőségében, a Péter-Pál Polgárházban, illetve a Team Számítástechnikánál lehet hozzájutni.

Lovas József