Változtatni az igazságtalan rendszeren

Tudom, hogy az elmúlt másfél év tele volt küzdelemmel, s sokan kérdezik, hogy nem lehetne-e lassabb folyamat a változás. Azonban azt mondom, hogy ha változtatni kell, akkor minél gyorsabban kell megcselekedni azt. Azért, hogy hamarabb érezzük a változás pozitív, építő hatásait is - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap délután a megyeházán megtartott lakossági fórumon, melyen azt ígérte, hogy 2008-ban már emelkedik a jövedelem és a fogyasztás is.

A kormányfő elmondta, sohasem gondolta, hogy a sikereket olcsón adják majd, hogy könnyű vállalkozásba kezd, de tudja és mindig is tudta, hogy mikor eljön az idő, akkor be kell indítani a reformokat. - Aki vezető lesz, annak vállalnia kell azt, hogy átvigye a csapatot a túlsó partra - mondta, majd kifejtette, hogy véleménye szerint a 2002-2006 közötti időszak tele volt sikerekkel és konfliktusokkal. Sikerekkel, hiszen ha csak Szentest nézzük - de más településeken is hasonló előrelépést tapasztalt -, akkor az elmúlt periódusban többek között fejlesztették a gyógyfürdőt, szociális bérlakásokat építettek, valamint beindult a Nagytemplom rekonstrukciója is.

Majd az egészségügy átalakításáról szólt, melyre szerinte azért van szükség, mert az eddigi rendszert hazugságok sokasága jellemezte, s mert többet költött magára, mint amennyit kellett volna. A rendszert igazságtalannak nevezte, amelyen változtatni kell, hiszen a falvakban és a kisvárosokban élők nem kapják meg ugyanazt a szolgáltatást, mint a nagytelepülések lakosai. Emellett azt teljesen átszőtték az üzleti momentumok és a paraszolvencia rendszere. Ezután a jelenlévőknek feltette a kérdést: Miért ne a víz, a villany, vagy a kenyér legyen ingyen? - S eljuthatnánk addig is, hogy arról tartanának népszavazást, hogy minden ingyen legyen - mondta. Pozitív példaként hozta fel a vállalkozókat: A kis- és nagygazdák, valamint a vállalkozók nem panaszkodnak, hanem kiutat és lehetőségeket keresnek. Erre később egy vállalkozóként bemutatkozó lakos arról kérdezte Magyarország miniszterelnökét, hogy ha így gondolkodik a témával kapcsolatban, akkor miért sújtják őket inkorrekt munkaügyi ellenőrzésekkel. Mások a fővárosi és a vidéki fizetések különbözőségéről, az ingatlanadó kivetéséről, az adóterhek megszabásának igaz- ságtalanságairól, a kormánynegyed építési terveinek jogosultságáról faggatták Gyurcsány Ferencet. Olyan helybeli lakos is volt, aki arról tudakolódzott, hogy az európai uniós árak mellett mikor gyűrűdzik be hazánkba is az uniós fizetés. Válaszként elhangzott, hogy majd akkor várhatnak az emberek uniós fizetéseket, ha a magyar munkát, árukat és tudást a megfelelő áron el lehet adni. A néhány órával korábban tapasztalt szentesi viszonyokról is beszélt. Elmondta, hogy a csomagoló üzem egyik dolgozójától jövedelméről érdekloődött. Az asszony a miniszterelnök kérdésére azt válaszolta, hogy havi 70-80 ezer forintot kap munkájáért. - Tudom, hogy ebből nagyon nehéz megélni. Megértem, de közben ismerem a cég számadatait. S azt is tudom, hogy ha ennek az asszonynak - és társainak - csak 30 ezer forinttal több fizetést adnak, akkor még mindig nem gazdag az asszonyka, de a cég öt év múlva már nem létezik - hívta fel a jelenlévők figyelmét Gyur-csány Ferenc, aki szavaiban arra emlékeztetett, hogy a változások nehezén már túl van az ország lakossága.

A terembe a beszéd és a kérdések megválaszolása közben folyamatosan, néha hangosabban, néha pedig halkabban behallatszott a téren gyülekező tömeg kiabálása, dobolása, időnkénti skandálása, s némelyek ostorpattogtatása. Gyur-csány Ferenc erre reflektálva elmondta, hogy szerinte azok nem demokraták, akik Árpád-sávos zászlók alatt gyülekeznek. Aki pedig mentegeti őket, az éppen olyanná válik mint ők. Majd az ellene folyó kinti tüntetés résztvevőit fasisztának nevezte. Hangsúlyozta, hogy először 1992-ben, Göncz Árpád kifütyülésekor jelent meg az Árpád-sávos zászló, s négy olyan év volt, mikor azok használói visszahúzódtak. Magyarországon ebben az időszakban jobboldali kormány volt hatalmon. - Azon kívül mindegy volt, hogy mit csinál a kormány és ki a miniszterelnök, egyre világosabban teret nyert az, hogy Magyarországon a szélsőjobb radikális elemei fasiszta nézeteket időnként nem is titkolva, antiszemita, rasszista szöveget nyomva meg akarják nyerni a közszerepet - fejtette ki. Szerinte mindez azért történhet meg, mert a demokratikus gazdasági többség nem hajlandó erővel fellépni ellenük. - Azt tudom mondani, hogy nem tartozom ezek közé, én a fasisztát fasisztának hívom - hangsúlyozta, a témához kapcsolódóan pedig végül kijelentette: - Az jó, ha ellenem tüntetnek, mert velük nem fújok egy követ.