Iparosok a hadak útján

IPOSZ napok - nyitott napok címmel regionális programra várták az érdeklődőket a Szentes és Vidéke Ipartestület székházában. A rendezvényt az országos szövetség szervezte. Az eseményen jelen volt Szirbik Imre polgármester, országgyűlési képviselő, Horváth István kistérségi elnök a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara részéről, Pántya Imre szakmai főigazgató helyettes a Délalföldi Regionális Munkaügyi Központtól, Dékány László a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hatóságtól, jelen volt IPOSZ vezérkar. A rendezvényen elhangzottakat Bőhm Sándorral a helyi ipartestület elnökével próbáltuk értékelni.

- Májusban volt az Iposz tisztújító küldöttgyűlése, ott elhangzott, meg kell vizsgálni, hogy a megye és a városok vezetői hogy állnak a kisiparhoz, a szolgáltatáshoz. Valamikor a miniszterelnöknek volt egy mondása, hogy ez az ország olyan, mint egy nagy részvénytársaság. Ha ez igaz, akkor a létező és dolgozó iparosok, a kisvállalkozások a legnagyobb részvényesek, mert az országban ők vannak a legtöbben. Ebből indultunk ki. Elhangzott: nem lehet ma tervszerűtlenül dolgozni, el kell azt érni, hogy az önkormányzatok, a megyék, a városok olyan munkát, pályázatokat adjanak ki, hogy a kisvállalkozások is hozzáférjenek, el tudják végezni a munkát. Tudjuk, a közbeszerzés komoly gátakat szab, de próbáljuk azt úgy redukálni, úgy szétbontani, hogy arra alkalmas legyen.

- Elmondhatom, Szirbik Imre polgármester és a városvezetés hozzáállása a vállalkozásokhoz az elhangzottak alapján úgy érezzük, nagyon jó. A rendezvényre elkészült anyag azt sugallta, kössünk egy megállapodást az önkormányzattal. A mi kapcsolatunk az elmúlt időkben felhőtlen, tudunk együtt dolgozni, de ha az által jobban számon kérhető lesz az elvégzett munka, akkor részünkről az írásos megállapodásnak semmi akadálya nincs. Azt lehet értékelni, hogy abból egyáltalán mi valósulhatott meg.

Az alelnökök korreferátumot tartottak, elmondták, ki milyen feladatot vállalt az új vezetésben. A nemzetközi és oktatási igazgató, Solti Gábor arról beszélt, hogy tarthatatlan a szakképzés jelenlegi helyzete, amikor senki nem tudja, mire lesz szüksége az országban. Az iskolák saját magukat védik, olyan szakágban képeznek ki tanulókat, amire nincs is szükség. Itt is közeledni kellene egymáshoz, mert teljesen fölösleges mondjuk ezer varrónőt kiképezni, amikor már nincs Szegedi Ruhagyár. Az igényeket és a lehetőséget jobban kell felmérni, egymáshoz igazítani.

- Ami a fő problémát jelenti az iparosok körében, a konvergencia program bevezetése óta 70 ezer fővel csökkent a vállalkozások száma. Ez már elindított egy olyan folyamatot, amit már nagyon nehéz megállítani, de arrafele kellene skandálni a törvényhozásnak, hogy ez megálljon valahol, és tudjunk dolgozni.

- Ez a szervezet, a 120 éves Ipartestület végigjárta a hadak útját. Ennek meg kell újulni, más irányt kell venni a kommunikációnak. Szűcs György országos elnök ismertette a programot, beszélt a talpon maradásról, kifejtette: nem szabad arról elfeledkezni, hogy ezek a vállalkozások nem munkanélküli segélyért állnak sorba, hanem a mai napig is megpróbálják önmagukat is eltartani. A polgármester kijelentette, ha a közel 2000 mikro- és kisvállalkozásokból minden második vállalkozás egy embert fölvenne, statisztikailag megszűnhetne a munkanélküliség a városban. Igen ám, de ehhez olyan körülményeket kellene teremteni a foglalkoztatásban, hogy ez megérje. Tehát nem mindent szigorítani, nem mindent csavarni. A feketegazdaság nem itt kezdődik.

- A Vidékfejlesztési Irodában regisztráltattuk magunkat. De eddig nem kerestek bennünket. Pedig nagy pénzeket osztanak. Ipartestületként eddig nem nagyon tudtunk pályázni. Azok úgy voltak kiírva, hogy ne férjünk hozzá. Nehéz helyzetben vagyunk. Ami elől, mondják, külföldre menekülnek a fiatalok. Kénytelenek, de legalább tanulnak. Igen ám, de a 45-50 évesek már itt maradnak. Nekik kellene munkát adni. Törődni velük - jelentette ki az elnök.

Lovas József