A Napraforgó Hittantábort július 3. és 8. között rendezték meg a Szent Anna plébánián az Új Hajtás 102 Ifjúsági Közösség Közhasznú Egyesület szervezésében.
Többségében szentesi gye-rekek voltak a lelkes táborozók, de érkeztek Budapestről, Árpádhalomról, és Csongrádról is. Első nap a vasútállomáson fogadták a fővárosból érkező gyerkőcöket, majd a plébánia kertjében ismerkedő játékokat játszottak, amit nagyon élveztek. Délután a napraforgó történetével ismerkedtek meg, ami tanulságképp szol-gált, hogy mások szolgálatára vagyunk hívatva. Az esti tábortűz és közös éneklés hangulata rabul ejtette a gyermekeket, hiszen a mai digitalizált világban egyre ritkábban találkoznak a természet szépségével.
Szerdán lovas kocsival a város határában felkerestek egy napraforgó táblát, ahol fényképeket készítettek a történet illusztrálásához. Az érdekes természeti jelenségeket a nagyobbak már önállóan örökítették meg. Délután a strandon töltötték a szabadidőt. Sajnos a kenuzást elmosta az eső, de a közös éneklések és pingpongozások felejthetetlenek maradtak.
Csütörtökön kézműves foglalkozás keretében dekupázs és üvegfestett alkotásokat készítettek a gyerekek, melynek szintén a napraforgó volt a témája. Délután dráma óra keretében feldolgozták a magvetőről és a szőlőmunkásokról szóló szentírási részt. Este az előző nap folyamán készült fényképeket nézték meg, majd ismét tábortűz következett.
Pénteken három csoportban játékos feladatok és elmélkedés segítségével mélyítették el az eddig hallottakat. Délután a városi Ligetben akadályversenyen mutatták be, hogy mennyire segítőkészek, együtt-működőek egymással a gyerekek.
A szombat délelőtt ba-ranta (ősi magyar harcmód) bemutatóval, íjászattal, és népi játékok tanulásával telt. Délután strandolás és vízibiciklizés egészítette ki a sportos napot. Este a tábortűznél mindenki maga készítette el parázson a vacsoráját, és természetesen nem maradhatott el a közös éneklés sem.
Vasárnap délelőtt gitáros misén adtak hálát az együttlétért, barátságok kialakulásáért. A záró programban a gyerekek bemutatták szüleiknek a bibliai példabeszédekből általuk alkotott jeleneteket. A játékok, előadások, a szeretetlakoma, és a közös éneklések mindenkit meggyőztek arról, hogy érdemes közösen egymást segítve, barátságokat építve újra találkozni.