Különadó: behajthatatlan követelés
A számviteli törvény szerint a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést maximum a mérlegkészítéskor az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni. A behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét az egyéb ráfordítások között kell kimutatni. Tehát a követelések hitelezési veszteségként történő elszámolásának általában nincs adózási vonzata, mivel ezzel a ráfordítással nem kell megnövelni az adózás előtti eredményt a társasági adóalap megállapításához. Ezzel szemben az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról törvényben azonban nem szerepel behajthatatlan követeléssel való korrekció, így annak - egyéb ráfordításként elszámolt - összegével a különadó alapjának meghatározásánál nem kell az adózás előtti eredményt módosítani.
Az iskolaszövetkezeti tagok adó- és járulékkötelezettségei
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, a Tbj. törvény konkrétan felsorolja a biztosítási jogviszonyt keletkeztető jogviszonyokat. Az iskolai szövetkezeti tagsági jogviszony nincs közöttük, tehát biztosítási jogviszonyod nincs. A Tbj. értelmében az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja akkor sem minősül biztosítottnak, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik. Tehát, ha kizárólag az említett jogviszonyokban foglalkoztatnak, akkor sem társadalombiztosítási, sem egyéni járulékot nem kell fizetni. Semmilyen hozzájárulás nem fizetendő sem százalékos, sem tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni az iskolai szövetkezet által az említett jogviszonyokban foglalkoztatott nappali tagozatos tanuló, hallgató tag után.
Amennyiben téged, mint diákot nem munkaviszonyban, hanem "szövetkezeti tagi jogviszony keretében" foglalkoztatnak, akkor munkaadói-, és munkavállalói járulékot sem kell fizetni utánad. Teljesen egyértelmű, ha te nem vagy vállalkozó, akkor vállalkozói járulékot sem kell fizetned.
Ha veled, mint tag a szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köt. A munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve, a vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk. szabályait kell alkalmazni.
Ha veled a szövetkezeted a szövetkezeti tv. 56. § (2) bekezdés rendelkezései alapján munkaszerződést kötött, akkor a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alkalmazásában a felek között munkaviszony jön létre, következésképpen a szövetkezetben munkát végzel és munkaszerződésed alapján munkaviszonyból származó jövedelmet szerzel, így bérjövedelmet kapsz, s a jövedelmed után adójóváírás érvényesíthető.
Amennyiben viszont vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján végzed a személyes közreműködést, akkor a megszerzett jövedelmed önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely nem bérjövedelem, így adójóváírás a megszerzett jövedelem után nem érvényesíthető.