Bérlakások - lakbérek

Baranyi Imre: ne az önkormányzat fizesse a közös költséget

A képviselő-testület januári ülésén már tárgyalta a lakbéremelésre vonatkozó előterjesztést. Az abban szereplő három javaslat közül azonban egyik változatot sem támogatta. A februári ülésre már új elemzés készült a szociális bérlakásokkal kapcsolatban.

Elöljáróban annyit, a lakások annak idején lakottan kerültek az önkormányzat tulajdonába, ami már eleve korlátokat szabott arra nézvést, hogy mit lehet velük tenni. Miként Csányiné dr. Bakró-Nagy Vera aljegyző asszony az ülésen fogalmazott, ezek a lakások soha nem hoztak igazán hasznot a városnak, mindig ráfizetésesek voltak. Csak a tavalyi adatokat említjük: 2006-ban a 440 lakás bérbeadásából származó bevétel 27 millió forint volt, ezzel szemben a rájuk fordított tényleges üzemeltetési és felújítási költség meghaladta az 55,5 millió forintot.

Mint ismeretes, a '93-ban megszületett lakástörvény kötelezővé tette az önkormányzatok számára, hogy a lakások nagy részét, kevés korlátozással, eladja azoknak a családoknak, akik benne laktak. Az új tulajdonosok nagyon kedvező föltételekkel jutottak hozzájuk. Az önkormányzat 1200-1300 lakásából 350 körüli bérlakás maradt meg, azokon kívül, amit nem volt szabad eladni. Azt egyáltalán nem mondhatjuk el, hogy úgymond módosabb emberek maradtak a bérlakásokban.

Az önkormányzat kétféle bérlakást tart számon: a határozatlan, illetve a határozott időre kiutaltakat. Szentesen '94-től a lakások határozott időre vannak kiutalva. A határozatlan időre szólóak még mindig 60 százalék körül mozognak.

A bizottságok állásfoglalása szerint a lakásügyi továbbra is a januári testületi ülésen javasolt 10 százalékos lakbéremelést támogatta. A szociális és egészségügyi bizottság az "A" változat elfogadását javasolta. (Ez a lakásfenntartási költségeket tartalmazza, a lakbéremelés 80 százalékos.) Szó volt a rászorulók esetleges kompenzációjáról is, de döntés nem született.
Baranyi Imre (MSZP), a városrendezési bizottság elnöke elmondta, nem tartható, hogy az önkormányzat fizeti meg még a közös költséget is a lakások után. A grémium a "B" változat elfogadását javasolta azzal a kiegészítéssel, hogy az eddigi éves bevételt, és a felújításra képzett bevételt kapja meg a Szentes Városi Szolgáltató Kft. úgy hogy az utóbbi összeget csak felújításra fordíthatja. A fennmaradó összeg 30 százalékát pedig a lakásügyi bizottság a rászorulók támogatására használhatná fel. Ez közel 120 százalékos lakbéremelést jelent.

Antal Balázs Tibor (Fidesz) arra figyelmeztetett, hogy bérlakásban élőkről van szó, az esetben a szociális rászorultságot fontos figyelembe venni. A lakásügyi bizottság véleményét támogatja. Horváth István (Szövetség Szentes Felemelkedéséért Egyesület) piaci szintre kívánja emelni a lakbéreket, úgy, hogy a rászorulóknak az önkormányzat kompenzálja a többletkiadásokat. Ezt két lépésben, 2007-ben és 2008 elején javasolja véghezvinni.

Ollai Istvánné független képviselő azt kérdezte, mennyi lakbérhátralékot tartanak számon jelenleg. A válaszból kiderült: a lakbérhátralék 6 millió forintot tesz ki. Aminek fele egy éven túli hátralék. Erre jegyezte meg a képviselőasszony, hogy lehet emelni, de innentől kezdve még több lesz a hátralék.

Kozák János (Fidesz) javaslata arról szólt, hogy osszák meg a lakásokat, akik a megvizsgált okoknál fogva jelenleg támogatásban részesülnek, azoknál a lakásoknál 10 százalékos emelést hajtsanak végre. A többiek kapják meg a magasabb változatot. A gondolatot Szirbik Imre polgármester, országgyűlési képviselő is elfogadhatónak találta. Ám mint mondta, lehet bővíteni a kört. Ez esetben a városrendezési bizottság javaslata kiegészülne a lakásügyi bizottság előterjesztésével. (Végül is ezt a változatot fogadták el a képviselők.) Móra József (MSZP) annak a véleményének adott hangot, miszerint, ha megüresedik egy lakás, a lakbér mértékét maguk a bérlők jelöljék meg, aki a többet fizeti, az kapja.

Halmai István (KDNP) még megkérdezte: kell-e a városnak cipelni magával annyi lakást, azok minden terhével, problémájával? Mire a polgármester azt válaszolta: az elmúlt években büszkék voltunk arra, hogy építhettünk. A lakásügyi hivatalnál ma is 200 olyan család van nyilvántartva, akik jövedelmi viszonyaik alapján képtelenek önállóan megoldani lakáshelyzetüket. Számukra a szociális gondoskodás fontos.

L. J.