2007. február 23.

A városi területek hasznosítása

Szentes képviselő-testülete rendkívüli ülésen tárgyalta a város településszerkezeti tervét. A tervet elkészítő EUROIL Ipari és Szolgáltató Kft. képviselői részletesen ismertették a szeptember óta tartó munka eredményeit.

Wittek Krisztina felelős tervező elmondta, hogy elképzeléseiket már többször egyeztették a bizottsággal, a testületi ülés után pedig a képviselők által jóváhagyott terveket bemutatják a területi főépítésznek, majd a szegedi tervtanácsban megtörténik a szakmai véleményezés.

A tervező kiemelte, hogy a településszerkezeti terv elkészítésében a belváros gépkocsi-tehermentesítésének, a Kurca-parti területek fejlesztésének, a felsőpárti városrész, illetve a Csongrádi út összekötésének, a már meglévő mezőgazdasági területek megőrzésének kérdését tartották szem előtt, valamint hangsúlyt fektettek a Kurcán lévő átkelési lehetőségek növelésére, a meglévő hidak szélesítésére, a lakó-, az ipari- és a gazdasági területek fejlesztésének kérdésére.

Kozák János (Fidesz MPSZ) felszólalásában elmondta, hogy a prezentáció alapján ismertetett anyaggal nagy vonalakban egyet ért. Kérdés számára csak azzal kapcsolatban merül fel, amit a térképen jelentős zöldfelület jellegű intézményi területnek neveztek meg. A kijelölt terület a Kurca vonalát követi végig a Kisér háta mögötti részen. Ezzel szerinte az a probléma, hogy ha ezt a területet rendbe teszi a város, akkor felértékelődik, így nem biztos, hogy a tervező által említett intézményi célokra - mint elhangzott, például főiskolai épületre - kellene fenntartani, hanem lehetőséget kellene biztosítani lakóházak építésére is.

Horváth István (Szövetség Szentes Felemelkedéséért Egyesület) először a Berekben lévő hulladéklerakó hasznosításának pontos jelölésére hívta fel a tervező figyelmét, majd a Termál-tó egyharmadánál lévő átmenő út jövőjére kérdezett rá. Ezt követően a felől érdeklődött, hogy a Csongrádi utat és az Arany János utcát összekötő tervezett átvezető út nyomvonala mekkora területet venne el a Kurca melletti sportpályákból, illetve, hogy mi a racionális magyarázata annak, hogy a térkép szerint az útterv a Wesselényi utcának nagyobb hangsúlyt biztosít, mint a jelenleg is tengelyt jelentő Jókai utcának.

Dr. Gyenes Ágota (Fidesz MPSZ) a 45-ös főútvonal nyomvonalának kiszélesítéséről érdeklődött, illetve arról, hogy a későbbiekben lesz-e még lehetőség a tervek módosítására a kerékpárutak fejlesztését illetően.

Wittek Krisztina a megfogalmazott kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a Kurca-parti területeken ők is terveztek valamennyi lakóterület-fejlesztést, de ő nem javasolja, hogy ezen a partszakaszon végig ilyen formában hasznosítsák a területeket. Horváth István kérdésére reflektálva kijelentette, hogy a Kossuth Lajos utca tehermentesítésére megoldást kellett találniuk, és a térképen bejelölt útvonalat látták a legideálisabbnak. A további válaszokból kitűnt, hogy a 45-ös út két sávos bővítését tervezik, azaz jelenlegi keresztmetszetének megkétszerezését, illetve a városban a kerékpárutak és kerékpársávok számának növelésére nagy hangsúlyt fektetnek. A sportpályák esetében pedig arra törekedtek, hogy minél kisebb területveszteséggel járjon az átvezető út megépítése.

A vitában dr. Rébeli Szabó Tamás (Fidesz MPSZ) elmondta, hogy véleménye szerint nem a Honvéd utcára kellene ráengedni a Felsőpárt-hékédi rész forgalmát, hanem a meglévő úgynevezett honvédségi utat kellene megerősíteni, és a hídépítést ott kellene megvalósítani.

Móra József (MSZP) felhívta Kozák János figyelmét arra a zöld sávra, amely a térképen a Kurca vonalán halad végig, s amely véleménye szerint a képviselő által megnevezett célokat szolgálja.

Baranyi Imre (MSZP) elmondta, nem ért egyet Kozák János képviselőtársával, mivel úgy gondolja, hogy ha a város rendbe teszi ezt a területet, akkor annak mindenki számára használhatónak kell lennie.

Horváth István kihangsúlyozta: a képviselő-testületnek több évtizedes távlatokban kell gondolkodnia a döntés meghozatalakor. Javasolta a térképen bejelölt alsóréti gazdasági övezet északi irányba, valamint a 45-ös elkerülőút keleti nyomvonalának keleti irányba történő áthelyezését, valamint a Kossuth Lajos utca átmenő-forgalomtól való mentesítését. Erre reflektálva Móra József elmondta, hogy ebben az esetben lehet 50 évre előre tervezni, de a törvényben az is ki lett kötve, hogy a döntést 10 évente felül kell vizsgálni. Tehát lehet előre gondolkodni, de lehetőséget kell hagyni a felülvizsgálatra.

Szirbik Imre polgármester, országgyűlési képviselő összefoglalva a hangzottakat elmondta, hogy egyet ért azokkal, akik szerint időtávlatokban kell gondolkodni, de ezen felül számára még fontos az is, hogy a közösség érdekeit tartsák szem előtt a döntéshozatalban. Szerinte alapvető rendezési elvként egy viszonylagos szabadságot kell a testületnek biztosítania, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a rendezési terv, mint rendelet innentől kezdve az építéshatósági ügyintézés legalapvetőbb dokumentuma, tehát előírásai szabályozzák a konkrét építési szándék megvalósulását. A kíséri területeket illetően azokkal ért egyet, akik kisebb lakásépítést és nagyobb közösségi zöldfelületet gondolnak megvalósítani, tehát a terv eredeti változatát támogatja.

A Wesselényi és a Jókai utca vitáját illetően mind a két lehetőség meghagyását támogatja, hiszen mind a két elképzelésnek van logikája. A Tiszához közeli logisztikai központ esetében felhívta a figyelmet arra, hogy az északra tolással egyre közelebb kerül a központ a Tiszához. Ezen a területen azonban vannak az árvízi védekezésnek is területei. A Kossuth utca forgalommentesítése pedig szerinte csak lépésben vihető véghez, hiszen a hirtelen lezárás közlekedési káoszhoz vezetne.

CsL