2007. február 2.

Kérdések a vizitdíjról

A televíziók, a rádiók és az újságok folyamatosan foglalkoznak a vizitdíj bevezetésével, valamint annak gyakorlati megvalósításával. Mindannyian tisztában vagyunk vele: fizetni fogunk, az azonban nem világos, hogy miért pontosan 300 forintot. Azt is tudjuk, hogy körülbelül 4 millió állampolgár mentesül a díj befizetése alól. Ezek közé azok tartoznak, akik még nem töltötték be a 18. életévüket, a rákos betegek, a dialízisre járó vesebetegek, a veleszületett vérzékenységben szenvedők, a cukorbetegek, a szerv- és szövetátültetésre várók, illetve a transzplantáltak, a HIV-AIDS betegek, a súlyos pszichózisban szenvedők. Arról is értesülhettünk, hogy alanyi jogon jár az ellátás a hajléktalanoknak, a katasztrófa-egészségügyi dolgozóknak. Nem kell fizetnünk a kötelező népegészségügyi ellátásokért, a sürgősségi vagy kötelező gyógykezeléseknek minősülő esetekben, a szűrővizsgálatokon, s többek között a terhesgondozáson és a szülészeti ellátásban résztvevők is mentesülnek a fizetési kötelezettség alól.

Azt is megtudhattuk, hogy nyugtát kell kapniuk az orvosukat felkereső betegeknek. Ezeket érdemes megőriznünk, hiszen egyes esetekben az önkormányzatoktól vissza lehet majd igényelni a vizitdíj összegét.

Kérdéseink is vannak: Nem világos, hogyha a betegek havi gyógyszere különböző időpontokban fogy el, akkor többször kell kifizetni a 300 forintos vizitdíjat vagy egyszerre is felírathatja a páciens. Illetve mi van akkor, ha valakinek még az alapvető élelmiszerekre sincs pénze? Az is cukorbetegnek minősül, akinél három alkalommal magas cukorszintet mértek?

Sok az aggodalom abban a tekintetben is, hogyan fogjuk használni a bonyolult rendszerű automatákat. Egyáltalán hol fognak működni ezek a magas igényeket kielégítő gépek. Magas igényeket, hiszen ha valaki utána akar járni, hogy milyen előnnyel rendelkeznek a szerkezetek, akkor a következőket találhatja: A TAJ-szám alapján a biztosított jogviszony lekérdezése és azonnali jelzése megtörténik, a napon belüli vizsgálatok nyomon követhetőekké válnak, használatukkal elszámolhatóvá válik a teljes vizitdíj-adminisztráció, azonnali számla- és nyugtanyomtatásra biztosít lehetőséget a berendezés, és az automaták használata feleslegessé teszi az intézmények informatikai fejlesztését is.

Hasznosak tehát az automaták, azonban nagy többletköltséget jelentenének (körülbelül 3 millió forintot) egy-egy rendelőintézetnek. Problémás lehet az is, hogy a rendelőintézetek Szentesen is nagy százalékban több orvos közös tulajdonában vannak, így kérdés, hogy a vizitdíj "beszedését" ilyen esetben hogyan lehetne megoldani.

Megkérdeztünk több helybeli háziorvost is a témában. Ők azt nyilatkozták, hogy náluk nem fog automata működni, hanem valószínűleg az informatikai rendszerük fejlesztésével többlet-adminisztrációs feladatként fogják ellátni ez irányú kötelezettségeiket. Ez a kártyaolvasó rendszer inkább egy kórház esetében hatékony és megtérülő a megkérdezettek szerint. Számos esetben a változásokról a háziorvosok is csak a médiából értesülhetnek, így városunkban is az előttünk álló hetek fogják meghozni a végleges megoldást.