Svéd Ablak német profillal

A minőségi ajtó, ablak nem kidobott pénz, mondják a nyílászárókkal foglalkozó Szarvasi úti üzemben. A Svéd Ablak 2002. Kft. elnevezése onnan származik, hogy svéd befektetővel kezdődött az Ipari Parkban található cég története, 1999-ben, - tudjuk meg Kiss Csaba termelési vezető tájékoztatásából.

Ő már a későbbiekben került ide. Úgy tudja, az akkori nevén Svéd Ablakgyártó Kft. 2002-től 2003-ig felszámolás alatt állt. Ez utóbbi év elején egy szegedi társaság vásárolta meg, az elnevezés pedig Svéd Ablak 2002. Kft.-re módosult. E társaság kezelésében két évig működött az üzem, amikor ismételten anyagi problémák jelentkeztek. Budapesti tulajdonoshoz került végül, s azóta így működik, Ságodi János vezetésével.

Tevékenységi körük a kül- és beltéri nyílászárók gyártására, forgalmazására épül: alumínium, fa és műanyag ablakok, ajtók készülnek az üzemben. A műanyag termék újnak mondható, 2003-ban kezdték a gyártását. Azzal pedig, hogy fából is gyártanak nyílászárót, minden piaci igényt ki tudnak elégíteni.

REHAU neve annak a német profilrendszernek, amivel dolgoznak a Svéd Ablaknál.

Kiss Csaba mondandójához mellékelt egy katalógust, melyben a hőszigetelés és a stabilitás optimális kombinációjaként ajánlják figyelmünkbe az ebből a profilból készült energiatakarékos ablakokat, és a hozzájuk párosuló dizájn is megnyerő. A termelési vezető említ jellemző márkaneveket, mint a GUTMANN, vagy a Rotto, utóbbi olyan tetőtéri ablak, melynek érdekessége, hogy nem csak fa, de már műanyag alapanyagból is készülnek. Előnye a fával szemben, hogy például amikor a pára ráfolyik, ez a felület nem korhad, kibírja az igénybevételt, időtálló a minősége.

Jelenleg 23 alkalmazottat foglalkoztatnak, szakképzett munkaerőt, hiszen a minőségi munka csak így képzelhető el. Technikusok, faipari szakmunkások mellett találni soraikban fémesztergályost, asztalost, de még varrógépszerelőt is, az ő szaktudásukra is szükség van a sokirányú termelésben. A profilgyártó REHAU cég képviselői évente több alkalommal megjelennek a szentesi üzemben, hogy megtekintsék a gyártástechnológiát, ellenőrizzék, hogy betartják-e azt a Svéd Ablaknál. Segítik a termelést azzal is, hogy tájékoztatókat tartanak új fejlesztéseikről, s továbbképzést is szerveznek a dolgozók számára, ezekre az 1-2 napos találkozókra mindig Biatorbágyon kerül sor.

Az ISO-minősítéssel rendelkező üzemben természetesen az elvárások is magasak a dolgozókkal szemben, a minőségi követelményekről a termelési vezető a következőket mondja: - Azt a sémát követjük, hogy mindenki a maga által végzett munkafolyamatért felelős, de hogy egy probléma kiderüljön, azért már a gyártási folyamatban utána következő ember a felelős, neki kell azt észrevennie. Ez így egészen jól is működik, úgy tűnik, mindenki figyel a többiek munkájára is.

A tavalyi évről a termelési vezető azt gondolja, jónak mondható. Mindhárom üzletáguk (fa, alumínium, műanyag) párhuzamosan teljes kapacitással ment. Ha az egyik intenzívebben haladt, s esetleg egy másik lemaradt, át tudták csoportosítani a munkaerőt. Az említetteken kívül készülnek az Ipari Parkban toló- és lengőajtók, lemezelt ajtólapos beltéri ajtók is. Kaposváron egy 18000 m2-es üzletközpontot szereltek fel 3000 db nyílászáróval.

A termékeikből Szentesre is kerül, tolóajtók például, ám csak minimális része, mondja a kereskedelmi vezető, Skorka Tibor. A túlnyomó részét, 80-90 százalékát Budapesten értékesítik, s igazából még a Dunántúlon van nagy kereslet a szentesi cég munkájára. Ott ugyanis - ellentétben az itteni inkább rövid távú építési programokkal - jobban megbecsülik a minőségi termékeket, s az építkezésre is sokkal inkább jellemző a minőségközpontúság. Ciklikusan változó megrendeléseik vannak, de a kapacitásuk megengedné a több tízezer darabos gyártást is. Azonban nem rendezkedtek be szériagyártásra, nem tartják a kapcsolatot tüzépekkel. Jó minőség készítése a céljuk, s vallják: a nyílászáró-csere soha nem kidobott pénz.

Darók József