<<< Vissza

Egy élet részletei és a lovak

2006. december 22.

Az év utolsó közéleti kávéházi összejövetelének vendége Móra József agrármérnök volt. Az előző meghívott, Demeter Attila mutatta be a közönségnek. Olyan ember Móra József, aki közéleti és szakmai munkája apropóján tekintélyt szerzett magának. Négy állomást említett az életéből: kutatói munkáját (harminc éve találkoztak a kertészeti kutatóintézetben), oktatói tevékenységét, az öntözés területét Cserebökényben, majd helyi és megyei önkormányzati képviselői tisztségét. Őt "átvágta" a képviselő, mert a Kurca-parti vallomásokban keresett róla adatokat, de kiderült, hogy nem vallott saját magáról.

- Józsi, kezdd el írni a lapokat! - ezzel a mondattal ajánlotta a nézők figyelmébe.
Móra József ezt a könyvlapot olyannak tervezte, hogy az egyik oldalon az élete részletei szerepelnek, a másik oldalon pedig a lovakról fog írni (beszélni). Nem Szentesen született, háborús gyereknek vallja magát. Édesanyja a második világháború alatt elvesztette a férjét, édesapja pedig valahol 150 kilométerre felismerte, hogy van egy nő, aki esetleg az életét vele tudja leélni. 1954-ben összeházasodtak, és a következő évben született meg Móra József Örkényben, mely a lovasság állomáshelye volt. Gyerekként találkozott először a lovakkal. Bújócskáztak az utcabeli fiúkkal, és a szomszédjukban volt egy csikó, ami ledöntötte játék közben.

Nagybátyja gyümölcsösében volt egy lóvontatású permetező, ezt egy Mucó nevű ló húzta. Sok gyermekkori emléke fűződik ehhez a lóhoz és az akkori munkákhoz. Később kocsis lett temetéseken. Apja MÁV alkalmazott volt, végigjárta a ranglétrát előmunkástól állomáskezelőig. Az általános iskola elvégzése után édesapja hatására a vasútgépészeti technikumba ment tanulni. Egy tanára azt kérdezte tőle: "Tudja, hogy magának nem kell semmit sem csinálnia, magára rögtön odafigyelnek?" Ő megkérdezte, hogy miért. "Azért, mert maga egy fejjel magasabb mindenkinél" - mondta. Tornatanára mindenkit elküldött valamilyen edzésre, testalkattól függően. Őt nehézatlétikára javasolta. Jó volt a szakmai tantárgyakból és az utolsó évben közösségi munkájáért tantestületi dicséretet kapott. A középiskola elvégzése után a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára jelentkezett, biológia-mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok szakra. Első felvételijének sikere fél ponton múlott. Pesten dolgozott egy kollégiumban, majd miután felvették, Jánoshalmára került katonának, ahol eleinte nem volt rávaló nadrág. Második este közölték vele, hogy kiértesítő lesz. Az volt a feladata, hogy ha riadó volt, a tiszteket és tiszthelyetteseket kellett értesíteni. Egyszer jött egy kettes fogat. Megismerkedett a kocsissal, és megegyeztek, hogy másnap kimegy a majorba lovagolni. Volt ott egy Csinos nevű ló, amely közel került a szívéhez.
Főiskolás évei alatt Szegeden kollégista lett. Idősebb társai nagyon szerették, mert ha elmentek kocsmázni, ő haza tudta vinni őket. A feleségét is itt ismerte meg, ő fogorvosnak tanult. 1979 augusztusában kerültek Szentesre, itt volt egy fogorvosi állás. Ő a kutatónál kezdett dolgozni Szalva Péter kezei alatt, tudományos segédmunkatárs volt a tenyészkertben. Innen a Termálhoz ment dolgozni, a cserebökényi kerületbe került. Nagy szerepe van abban, hogy Cserebökény védett terület, tájvédelmi körzet.

Az is kiderült, miért nem írt magáról abban a könyvben: úgy érzi, túl fiatal még hozzá, hogy visszaemlékezéseket írjon.

M. A.


<<< Vissza