<<< Vissza |
Egy élet részletei
és a lovak |
2006. december 22. |
- Józsi, kezdd el írni a lapokat! - ezzel a mondattal ajánlotta a nézők figyelmébe. Nagybátyja gyümölcsösében volt egy lóvontatású permetező, ezt egy Mucó nevű ló húzta. Sok gyermekkori emléke fűződik ehhez a lóhoz és az akkori munkákhoz. Később kocsis lett temetéseken. Apja MÁV alkalmazott volt, végigjárta a ranglétrát előmunkástól állomáskezelőig. Az általános iskola elvégzése után édesapja hatására a vasútgépészeti technikumba ment tanulni. Egy tanára azt kérdezte tőle: "Tudja, hogy magának nem kell semmit sem csinálnia, magára rögtön odafigyelnek?" Ő megkérdezte, hogy miért. "Azért, mert maga egy fejjel magasabb mindenkinél" - mondta. Tornatanára mindenkit elküldött valamilyen edzésre, testalkattól függően. Őt nehézatlétikára javasolta. Jó volt a szakmai tantárgyakból és az utolsó évben közösségi munkájáért tantestületi dicséretet kapott. A középiskola elvégzése után a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára jelentkezett, biológia-mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok szakra. Első felvételijének sikere fél ponton múlott. Pesten dolgozott egy kollégiumban, majd miután felvették, Jánoshalmára került katonának, ahol eleinte nem volt rávaló nadrág. Második este közölték vele, hogy kiértesítő lesz. Az volt a feladata, hogy ha riadó volt, a tiszteket és tiszthelyetteseket kellett értesíteni. Egyszer jött egy kettes fogat. Megismerkedett a kocsissal, és megegyeztek, hogy másnap kimegy a majorba lovagolni. Volt ott egy Csinos nevű ló, amely közel került a szívéhez. Az is kiderült, miért nem írt magáról abban a könyvben: úgy érzi, túl fiatal még hozzá, hogy visszaemlékezéseket írjon. M. A. |
![]() |