100 éve, 1906. december 17-én a városi közgyűlés a Szentesen építendő új járásbírósági épület részére telket, 200 ezer téglát és szükséges mennyiségű homokot ajánlott fel az igazságügyi kormányzatnak. (Az épület csak 1912-ben készült el, Dobovszky József István tervei alapján.) 100 éve, 1906. december 18-án a képviselő-testület elfogadta a város véglegesnek szánt címerét (pálmás címer), s hitelesítésre felterjesztette a Belügyminisztériumhoz. (Az ősi címer használata 1950-1988 között szünetelt; 1989-ben visszahelyezték jogaiba.) 100 éve, 1906. december 19-én a városi közgyűlés határozatot hozott a belső vásártérnek II. Rákóczi Ferenc fejedelemről történő elnevezéséről. (A tér nevét 1932-ben Apponyi térre, 1948-ban Marx térre keresztelték át. 1990 óta ismét Apponyi tér.) 80 éve, 1926. december 19-én a Szentesi Kisgazda Párt választmánya sajnálattal vette tudomásul országgyűlési képviselőjelöltje, Bugyi Antal vereségét. Rosszallását fejezte ki azokkal a párttagokkal szemben, akik a választáson a párt jelöltje ellen voksoltak, illetve az előcsatározások alkalmával ellene korteskedtek. Ennek kapcsán 24 tagot kizártak a pártból. 20 éve, 1986. december 19-én Szentes Város Tanácsa 3/1986. sz. alatt rendeletet alkotott az emberi környezet védelméről. A rendelet kiterjed a föld, a vizek, a levegő, az élővilág, a települési környezet védelmére. 105 éve, 1901. december 22-én megindult Szentesen az Alföldi Ellenzék című politikai, társadalmi és közgazdasági lap. Kiadója és felelős szerkesztője Vajda Ernő. (1918-tól 1939-ig Alföldi Újság címen jelent meg; nyomdája a Kiss Bálint utcában volt, az ún. Bagolyvárban.) 140 éve, 1866. december 23-án megalakult a Szentesi Segélyegylet. A tagok száma 643 fő. 80 éve, 1926. december 22-én 64 éves korában elhunyt Szentesen Farkas Sándor (1862-1926) gyógyszerész, amatőr régész, a Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat alapító tagja, a "Magyarságért" elnevezésű magánmúzeum létrehozója. (A Csallány Gábor Múzeumbaráti Kör 1987-ben emléktáblát helyezett el tiszteletére az egykori Megváltó patika falán. Kossuth u. 11.) 55 éve, 1951. december 24-én a szentesi iparosok Ady Endre u. 36. sz. alatti volt székházában megkezdte működését a Móricz Zsigmond Kultúrház, a mai Művelődési Központ jogelőde. Az ünnepélyes átadás alkalmából a Népművelési Állandó Bizottság műsort szervezett, amelynek keretében felléptek a DISZ szervezetek, az iskolák és a KIOSZ kultúrcsoportjai. 145 éve, 1861. december 26-án Récekeresztúron született dr. Kardos Albert (1861-1945) irodalomtörténész, a szentesi gimnázium 1887-1891 közötti tanára. 135 éve, 1871. december 27-28. Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága megtartotta alakuló közgyűlését, és megválasztotta a vármegye új tisztikarát. A megye alispánjává Stammer Sándor szentesi polgármestert választották. (Tisztségét 1892-ig viselte.) 80 éve, 1926. december 27-én megjelent az új magyarországi pénz, a pengő és a fillér. 115 éve, 1891. december 30-án viharos városi közgyűlés zajlott Szentesen. A sorozatos jogsérelmek miatt tiltakozó képviselők lecsillapítására Tasnády Antal polgármester szuronyos csendőröket rendelt a közgyűlési terembe. A képviselők válaszként bizalmatlanságot szavaztak a polgármesternek, s megtagadták a következő évi költségvetési tervezet elfogadását. 80 éve, 1926. december 31-én a Szentesi Kisgazda c. politikai napilap megszűnt; beolvadt a Szentesi Hírlap c. politikai napilapba. Felelős szerkesztők Rónai Ernő Béla és Gálffy István. 55 éve, 1951. decemberében Szentes határából az újonnan alakuló Nagytőke községhez csatolták Belsőecser, Jaksor, Kaján-, Kistőke-, Nagytőke külterületi lakott helyek egy részét. 25 éve, 1981 decemberétől a Szentesi Élet mellékletet indított Kulturális Magazin címen, amely tájékoztatta az olvasókat a város kulturális eseményeiről, programjairól. Összeállította: Labádi Lajos

<<< Vissza