Tizenhatodik összejövetelét tartotta a Közéleti Kávéház augusztus 7-én. A meghívott vendég dr. Molnár Gyula belgyógyász főorvos volt. Horváth György, az előző meghívott invitálta, hogy meséljen magáról. Barátai szerény embernek ismerik, kitüntetéseinek sora fémjelzi életútját. A többi között 2001-ben Szentes Városért Emlékérmet, 2003-ban a Vöröskereszt csillagkeresztjét, 2005-ben Bugyi István Emlékérmet kapott. 1943-ban született Erdélyben, Máramaroson, 1949-ben kerültek Magyarországra. Tisztviselő családból származott, édesapja jegyző volt. Egy Békés megyei kisközségben végezte általános iskolai tanulmányait, szorgalmas kisfiú volt. Orvos akart lenni vagy pap. A Bethlen Gábor Gimnáziumba került, Vásárhelyre, ahol nagy tudású tanárok vették körül. Megismerkedett a vívással is, sorra nyerte a versenyeket, és arról volt híres, hogy mindig bemondta a nála esett találatokat. Szegények voltak, ezért a szüneteket a kollégiumban kellett töltenie. Favágással teltek a nyarak. Képzőművész főiskolások jöttek a városba, akikkel összebarátkozott, sokszor modellt ült nekik. Megismerkedett Németh László íróval is. Az egyetemre bekerülni nem sok esélye volt az egyházi iskolát végzetteknek, neki ötödszörre sikerült. Négy évig fizikai munkából élt, majd a mentősök átcsalták hozzájuk. Nagyon szerette ezt a munkát, és utóbb nagy hasznát vette. 1965-ben nyert felvételt az orvosi egyetemre, ahol nagyszerű társaságba keveredett. Feleségének diák kora óta udvarolt, másodéves egyetemista volt, amikor "elvette férjül". Három szép gyermekük született. Tartalékos orvosként kezdett dolgozni a Damjanich laktanyában, majd Eperjesre került. Itt körzeti orvosként dolgozott egy évig. Kispál főorvos barátsága révén visszakerült Szentesre a kórházba, de emellett megtartotta az eperjesi körzetet is. A véradás közben mozgalommá nőtt Eperjesen, neki köszönhetően. Nagy öröme telt a munkájában. 1972 óta dolgozik a városért és térségéért, ma már igazi szentesinek érzi magát. 1997-től a rendelőintézet igazgatója és 2003-ig a kórház igazgatóhelyettese volt. 1962 óta dolgozik a Vöröskeresztnél, 1992-től az országos vezetés alelnökeként. Számos alapítvány létrehozója, kuratóriumi elnöke, médiadíj alapító. Szentesen megismerkedett Labádi Lajossal, Bodrits Istvánnal, később Makra Zoltánnal, és közös munkájuk eredménye a Kurca-parti vallomások című könyv lett. Barátaival birkózó szakosztályt hoztak létre. Vadászat, sport, könyvgyűjtemény: csak néhány dolog a hobbijai közül. A magyar történetírás vertikuma található meg könyvtárában. Dr. Molnár Gyula személyében egy érdekes, sokoldalú embert ismerhettünk meg, aki többször hangoztatta, hogy életének szép korszakait az őt körülvevő csodálatos embereknek köszönhette. Ő mindezt emberséggel és szeretettel viszonozta. M. A.

<<< Vissza