Az Árpád Agrár Zrt.-hez tartozó Rónasági Kenyér Sütőipari Kft. ügyvezető igazgatóját, Horváth Józsefet (képünkön) augusztus 20-a, az új kenyér ünnepe kapcsán kerestük meg, de szót kellett ejteni a kényszerű "árdagasztásról" is. Árverseny jellemzi az idei új kenyeret hazánkban, de szűkebb pátriánkban is. A szentesi kenyérgyárban a minőséget küldik csatasorba, s változatlanul a kilós fehér kenyér viszi a prímet. A kenyérgyár igazgatója azt mondja, igaz, hogy nemzeti ünnepünk táján több szokott lenni a kenyér, de mivelhogy most vasárnapra esik augusztus 20-a, nagy termelésre nem számolnak. - Megpróbálunk minél jobb minőséget előállítani, -- halljuk Horváth Józseftől. - Új lisztünk még nincs, a régiből dolgozunk, de ígérhetem, friss kenyérrel fogjuk ellátni az egész várost, sőt két üzemünk, a szentesi és a vásárhelyi lefedi az egész megyét. A városi ünnepségeken szokásosan Árpád-kenyeret szegnek, nagy valószínűséggel így lesz ez most is. Az ünnep előtti napokban érkezik a rendelés a kenyérgyárba, két vagy három kilós "új" kenyérre. A közelgő lecsófesztiválon pedig szeptember 1-jén és 2-án a kenyérgyár dolgozói felsorakoztatják egész termékskálájukat, ígéri Horváth József. Új termékük az Alpesi kenyér, amit folyamatosan szeretnének bevezetni a boltokban. Az előzetes felmérés a szaküzleteikben azt mutatja, nagyon szeretik ezt az újdonságot a vásárlók, ezért a többi bolthálózatra is kiterjesztik. A legkedveltebb termék azonban változatlanul a fehér kenyér. Termelésük 80 százalékát ez adja, nem is lehet kiszorítani, mert a ma embere ezt a fajtát szereti, magyarázza az igazgató. A barna-, a rozs- a magvas kenyereiknek jóval kisebb mértékben történik a gyártása. Hasonló a helyzet a sütemények terén: a kifli-zsömle viszi a prímet, a többi - a vajasrúd, a vajasborda, a különböző leveles-rácsos péksütemények - követi - mindre szükség van, mert minden vevő kívánságát szeretnénk kiszolgálni, - mondja Horváth József. Rátérünk az áremelésre, aminek ők már a kellős közepén vannak. A kereskedőkkel kezdték. - Folyamatosan emeljük árainkat. A nagyobb vásárlóinkkal, mint a Hunor COOP, a Penny, már megegyeztünk, de a külső kis boltokban is meg kell ezt tennünk. Az energiaár-emelés érinti a pékeket is, a gáz alapvető feltétel a kemence felfűtéséhez. Tizenöt-húsz százalékos áremelésre kényszerülünk, amit azért elég nehezen tudunk elfogadtatni a kereskedőkkel. S vajon a boltba járókat ez hogyan érinti? - Úgy vettem észre, az emberek elfogadják a helyzetet, mert ha belegondolunk abba, hogy egy doboz cigaretta 300-340 forintba kerül, akkor egy kiló kenyér (az átadási ár, amennyiért még érdemes sütni, 140, a fogyasztói ár 200 forint lenne) szerintem még ma sem drága, - véli a kenyérgyár vezetője. - Tudom, van a városban 99 Ft-os kenyér is, de a minőséget is nézni kellene. Ha valaki a Rónasági-kenyeret megveszi (150-160 forint jelenleg a boltokban), azt másnap is meg tudja még enni: úgy próbáljuk a technológiát alakítani, hogy ne morzsálódjon, másnap is jól szelhető legyen. A július végi áremelés óta még nem telt el annyi idő, hogy leszűrhető lenne, csökkent-e a forgalmunk, teszi hozzá. Lassan kifogy az óliszt, szeptembertől használják az újat. Az igazgató a malmosoktól tudja, nincs különösebb probléma azzal sem, mert az aratáskor nem ázott meg. A szentesi gyárban, bolti létszámmal együtt 45, Vásárhelyen 33 embert foglalkoztatnak. - Vannak jelentkezők, de jelen pillanatban ezzel a létszámmal is boldogulunk, sőt a két gyár be is tud segíteni egymásnak. Két-három éve nálunk nem volt tanuló. Úgy tudom, mivel a szegedi Fodor-szakközépiskolával tartjuk a kapcsolatot, hogy vannak pék szakmások, de később nem ebben helyezkednek el. Nehéz szakma - ismeri el az igazgató. - Van jó oldala is, a lisztből másfél óra alatt gyönyörű szép kenyér lesz, de a munka oldaláról nézve, nem könnyű. Igaz, vannak gépek, amelyek ugyanazt a munkát meg tudnák csinálni, de sajnos, ezt a minőséget nem lehet velük produkálni. Amíg ekkora a konkurenciaharc, addig emberi erővel készül a kenyér. Darók József

<<< Vissza