<<< Vissza

Két új hangról

2006. augusztus 11.

 
Azt mondják, hogy bizonyos koron túl az ember már képtelen új hangok, új belátások meghallására, elfogadására. Hála Istennek, ez nem mindig igaz. Vannak öregek, akik alig várják már, hogy - ha halkan is - de azért észrevehetően felkínálja magát egy-egy olyan gondolat, melynek érdemes nyomába szegődni, jól megérteni és felhangosítani.

Ebben a nagy mai politikai hangzavarban két olyan hang is megütötte fülemet, melyekre már régóta nagyon vágytam. És mint lelkipásztor nagyon tudok e két hangnak örülni, mert feléleszti bennem a már-már haldokló reményt arra, hogy az egyházak tudnak olyasmit is mondani a társadalomnak, mely nemcsak igaz, hanem eladható is. Mert hajlandók rá felfigyelni a jó szándékú emberek.

E két hang gazdája Németh László, a katolikus püspöki kar új titkára és Csepregi András, az oktatási és kulturális miniszter egyházügyi titkára. Mindketten adtak már jelzést arra nézve, hogy nem érdekeltek egy teljesen haszontalan és időszerűtlen kulturharc felvállalásában s netán még szításában is.

Németh László nagyon gyorsan kiigazította sok jó szándékú, de rosszul tájékozott hívő felfogását, hogy a hit szabályai szerint csak ún. jobboldali pártra köteles szavazni. Világosan megmondta: "Az egyháznak nem küldetése, hogy válogasson a pártok között." Ezt meg én teszem hozzá: az egyháznak küldetéséből eredő fontos érdekes, hogy a parlament minden politikai pártjában minél több hitelesen keresztény ember fejthessen ki országépítő tevékenységet. Legyen só és kovász, melyből a kevés is elég tud lenni. Csak az a belátás tudja megakadályozni a hívőket abban, hogy még a templomok népét is kettéhasítsa a dühös pártpolitika.

Csepregi András, evangélikus teológiai docens pedig e súlyos szavakkal fejezte be egyik nyilatkozatát: "Most már nekünk, keresztényeknek is fel kell nőnünk a jelen sürgető feladataihoz." Mikor e szavakat olvastam, eszembe jutott az én áldott emlékű lelki barátom és atyám, P. Dombi József, aki szinte a sír széléről kiáltotta vissza: "Keresztények! A régi matrózruhát le kell venni!" Vagyis a hívő embernek ki kell nőnie a gyermek- és serdülő kor éretlen és elbizakodott gondolkodásából! Idejében magunkra kell öltenünk a mai kornak megfelelő munkaruhát, s hozzá kell látnunk annak begyakorlásához, hogy a Krisztus által véghez vitt megváltás kincseit hogyan kell felkínálni az embereknek, különösen a szegényeknek.

Íme, én ennek a két új hangnak azért is örülök nagyon, mert nem tudom elviselni azt, hogy 64 éven át olyan egyházat szolgáltam, mely sem felejteni, sem tanulni nem tud.

Vági László


<<< Vissza