Premier előtti előadással örvendeztette meg a szentesi publikumot a Kulka János - Vári Éva színészpáros a szabadtéri színpadon. A siker óriási volt, a hely kicsit kevés: a szervező konferencia központnak és a Tükör Alapítványnak gondoskodnia kellett ugyanannyi pótszékről, mint amennyi a tribünön található, s még kivetítőt is bevetettek a megyeháza udvarán. A darab két magányos emberről mesél, kiket a tánclépések szövevénye hoz közel egymáshoz. A keserédes történet sikervárományos, ezért a két szereplő idén szokásától eltérően nyáron is munkát vállalt. Az igazi bemutató szeptemberben lesz a Thália Színházban, és a darab ragyogó, hallhattuk a színészektől az előadás előtt. Beszélgetésünkben szóba került a darab címe (Hat hét, hat tánc), s ebből kiindulva kapta a kérdést Kulka, hisz-e abban, hogy rövid idő alatt haladó szintre lehet jutni bármiben is. - Volt ebben nemrég tapasztalatom, - mondja, sejtve a kérdés okát. - Amennyi munkát beleteszel, azt kapod vissza. Nem lehet megúszni, hogy az ember dolgozzon érte. A darab normál próbaidőszakkal készült, de sokat segít az a különleges helyzet, hogy már a bemutató előtt közönségnek játszhatjuk. A pár hete véget ért műsorról, a Szombat esti lázról, melyben más hírességekkel táncolt versenyt, Kulka azt mondja, azért vállalta, mert kapóra jött, hogy megtanuljon a bemutatóig jól táncolni. Majdnem ugyanazokat táncolták a színdarabban is, de a táncok egészen másképp kerültek át az előadásba, nyilván a versenytáncos mozdulatoknak - melyeket azért igen jól elsajátított - más hatása lett volna a színpadon. Partnernője hozzáteszi: a magány legyőzésének egyik remek eszköze a tánc, ez alkalmas arra, hogy az ember társas kapcsolatokat alakíthasson ki. - Nagyon régen, legalább 25 éve ismerjük egymást, - árulja el Kulka. - Éva Pécsett volt vezető színész, amikor én lekerültem frissen végzett főiskolásként. Majdnem azóta várunk egy ilyen lehetőségre, hogy ketten lehetünk a színpadon. Az élet megadta, nem mi szaladtunk utána. Jelenleg fut az m1-en egy közös sorozatuk, az Életképek, melyről örömmel mondja Vári Éva: nagy a nézettsége. Az interjú közben az az érzés kerülget, mintha én most a Szomszédok-beli Magenheim dokival csevegnék, olyan közvetlen Kulka. Nem véletlenül, saját magát is beleadta a szerepbe. A két sorozat között párhuzamok vannak, több szereplő mellett például a rendező, Horváth Ádám személye is, de a nagysikerű, "megboldogult" teleregénynek nem lesz folytatása. - Az egy egyszer volt-dolog, teljesítette kötelességét, - jelenti ki Kulka János. Pályáját pillanatnyilag a Kossuth-díj koronázza meg, melyet idén március 15-én vehetett át. - Akármennyire is próbálom a helyére tenni, nem eltúlozni a jelentőségét, mégiscsak szembe kell néznem azzal, hogy eddig mit csináltam, miért kaptam, mi jön még ezután. Tehát az örömön túl -bármennyire is próbálták elrontani - nagy felelősség is, megnehezíti az egyébként sem könnyű döntéseket, hogy miket vállalhatok el ezután. Öt előadásban játszom a Nemzetiben, az első bemutatóm a Csongor és Tünde, amiben én leszek az ifjú hős. Érdekes lesz, - ezzel tesz pontot a beszélgetés végére Kulka, rögtön hármat is. Darók József Fotó: Vidovics

<<< Vissza