<<< Vissza |
Szomszédoló levéltárosok |
2006. július 7. |
![]() Az alkalom is adott, elkészült a megyeháza épülete, és miként prof. dr. Blazovich László a megyei levéltár vezetője megjegyezte, szerették volna a csongrádi, vásárhelyi, makói és szegedi munkatársaknak megmutatni a megújult épületet, amelyben - megépítése óta - régi-újként jelen van a levéltár. - Munkatársaim szívügyüknek tekintik, a benne lévő anyag őrzését, kötődnek a város múltjához, jelenéhez, igazi levéltárosok - szólt szentesi kollégáiról az igazgató. - A szaktevékenység mellett figyelmet fordítanak arra, hogy fejlesszék, erősítsék a szentesi azonosságtudatot, hiszen az embermag lokális, az elektronikus hírközlés őrületes tempóban fejlődik, de az ember ott marad a helyén, ahol él, és nehéz onnan kimozdítani. Ezért szükség van arra, hogy azt a világot, amelyben élnek, a múltjával, jelenével együtt jól ismerjék, és ebben fáradoznak a szentesi kollégák Labádi Lajos vezetésével. Az összejövetel egy másik témával is szolgált a jelenlévőknek. A Csongrád Megyei Levéltár által alapított Oltvai Ferenc-díj átadásával. De hát kiről is beszélünk? Oltvai Ferenc (1910-1999) a Szegedi és a Szentesi Állami Levéltár - utóbbinak Páhi Ferenc volt az igazgatója - összevonásával létrehozta a Csongrád Megyei Levéltárat azzal a két intézmény egy keretbe került, ő lett az első igazgatója is. - Rá emlékezve alapítottuk a díjat. Összefogta a szegedi könyvtár alapját, aki mindig odafigyelt és számon tartotta a jó és új könyveket, valamint a régi kiadványokat egyaránt. A példát állította elénk, hogyan kell dolgozni egy levéltárosnak. Munkája mellett ő sem mondott le a kutatásról, a helytörténeti munkáról. Ismert volt, kortársai tisztelték. Olyan levéltáros, aki mindig anyagközelben érezte jól magát. A díjat évente egy alkalommal adják át, odaítéléséről a közösség dönt. Első alkalommal Oltvai Ferenc özvegye és két gyermeke részesült az elismerésben. A családból leánya ma is ott dolgozik a szegedi levéltárban. (lovas) |
![]() |