Gyakran előforduló vita a képviselő-testületben az önkormányzat, illetve az egyházak által fenntartott iskolák helyzete. Ki hogyan látja? Van, akinek az önkormányzati, másnak az egyházi iskoláknak a könnyebb. Az a fajta megközelítés ez, hogy ki gazdálkodik többől, ki gazdálkodik jobban? Karikó-Tóth Tibor, a Kiss Bálint Református Általános Iskola igazgatója egy-egy ilyen felvetésre azt szokta mondani, hogy a költségvetésük nem titkos, ugyanazokból a normatíva jogcímekből gazdálkodnak, mint ami a közoktatási vagy a költségvetési törvényben megjelenik. Mindez a tanulói létszámból kiszámítható. - Semmilyen pluszforrást nem kapunk, az egyháztól sem - magyarázza. Az építkezést is az iskola saját költségéből tudta megvalósítani, hitelfelvétellel. Na most, hogy nekünk miért van tartalékunk? Azért, mert mindent a saját büdzsénkből kell kigazdálkodnunk. Más külső forrásunk nincs. Hogy ennek alapján gazdagok vagyunk? Én azt szoktam mondani, hogy nekünk minden évben nőtt a tanulói létszámunk, ezzel nőtt a forrásunk is. Hiszen fejkóta-alapú támogatás van. Sok éve már nagyon kiszámított gazdálkodást folytatunk, ez érvényes arra is, hogy hány pedagógussal valósítjuk meg a munkát, mennyi a technikai dolgozók létszáma, milyen a munkaidő beosztása, és ha valaki keresgélni akar, hogy az iskolának honnan van pénze, ezt mind figyelembe kell venni. A munkatársaim megértették, valamit valamiért: egy kicsit többet kell adni, így képes az iskola saját forrásokat előteremteni. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen mégis a városatya hangoztatott megkülönböztető jelzőt iskolájával kapcsolatban. Okot a pályázatírók jutalmazása adott a képviselő-iskolaigazgató számára. - Ez az egyetlen pont, ahol némi kifogásolni valót hagy maga után az eljárás - mondja. - Más esetekben az iskola és az önkormányzat kapcsolata korrektnek mondható. Így például az iskolatej-program kapcsán, vagy a pedagógusnapi jutalmazások során. Ennél a területnél nem értettem, hogy a pályázatírók jutalmazásából miért maradnak ki az egyházi intézmények. Néhány éven keresztül az volt erre a válasz, hogy azért, mert nem önkormányzati fenntartásúak. Csakhogy ebben az évben is ott szerepelt a jutalmazottak között a nem önkormányzati fenntartású szakközépiskola testülete. Lehet itt önkormányzati tulajdonról beszélni, az összeg nagyságáról vitatkozni. Nem ez a lényeg, hanem maga az elismerés. Egyfajta gesztus, hogy ilyen értelemben is számítunk. Sikeres pályázatokat írunk, a testület nálunk is megérdemelné, hogy elismerjék a munkáját. Erkölcsi sikernek vennék az egészet. Ezt szinte minden évben szóvá teszem, de valahogy minden egyes alkalommal kimaradunk a körből. (lovas)

<<< Vissza