A strasbourgi egyetemen március végén magyar napokat rendeztek, melyen szentesiek, szegváriak és mindszentiek mutatták be nemzeti kultúránkat. A magyar napok megrendezésére ősszel érkezett a felkérés, a több napos program szervezése már akkor elkezdődött. Az egyetem magyar tanszékének vezetője Farkas Mária, aki maga is szentesi születésű, Kovács Ildikót, a szegvári Művelődési Ház igazgatóját hívta segítségül. - Ennek a programnak csak egy darabja volt a tekerőzene - mondja Karikó-Tóthné Puskás Gabriella (képünkön), aki szintén tagja volt a kiutazó csoportnak. A program több részből állt. Egyrészt volt vetítés és fotókiállítás Magyarország, azon belül a Tisza vidéknek bemutatásával, s vittek ki kézimunkákat is. - A Kékvirág és a Belevaló Klub kézműves foglalkozásokat tartott a húsvét jegyében, - meséli tovább a Klauzál Gábor Általános Iskola magyar-történelem szakos tanára, volt például tojásfestés, mézeskalácssütés, bőrözés, gyöngyfűzés és nemezelés. Fazekas munkákat is kiállítottunk, illetve árusítottunk. Én a népzenei, néptáncos bemutatón léptem fel, mint tekerős. A mindszenti Sudridom együttes játszott, Hevesi Judit pedig énekelt. - S a magyar konyha remekei? - Valóban, e nélkül nem lehet Magyarországot bemutatni. Kóstolót vittünk jellegzetes ételeinkből, pl. egy ötkilós kenyeret szilva- és baracklekvárral kentünk meg, vittünk pálinkát, csíramálét, húsvéti sonkát és sokféle aprósüteményt. Nagyon nagy siker volt! - Hány napot töltöttek Strasbourgban? - 28-án, kedden indultunk, másnap reggelre érkeztünk meg. Aznap kinti magyar diákok vezettek körbe bennünket a városban. Csütörtökön az egyetem aulájában kipakoltuk portékáinkat, mindazt, amit magunkkal vittünk. Nem lehetett mellettünk elmenni, felfigyeltek ránk, hiszen a látvány magával ragadó volt. Sokféle emberrel találkoztunk, köztük 56-os magyarokkal, akik nagyon jól eső érzéssel vettek körbe bennünket. - Hogyan fogadták a magyarokat az Európa Tanácsban? - Fellépésünket az ott dolgozó magyarok szervezték. Az ének, tánc és zene kiegészült a vásári forgataggal, csakúgy, mint az egyetem aulájában. Aztán körbevezettek bennünket az épületben, ami nagy megtiszteltetés volt. - A péntek esti táncházzal elköszöntek a francia várostól... - De még nem hazafelé, hanem Németországba indultunk. Mindszent testvérvárosát, Hartheimet kerestük fel, ahol a tiszteletünkre sajt- és borkóstoló ünnepet rendeztek. Mi műsort adtunk - nagy sikerrel. Még a németek is bekapcsolódtak a táncba, éneklésbe. Nagyon jó hangulat alakult ki, ami annak is köszönhető, hogy a faluból már többen jártak Mindszenten, így barátként találkoztak újra. - Az egyetem hívta meg önöket. A költségeket is ők állták? - Nem. Pályáztunk, és a szegvári és a mindszenti önkormányzat is támogatott bennünket. Ezt megköszönve április 15-én, nagyszombaton, a Tisza Művelődési Házban mutatjuk be az utazás programját: a kézműves foglalkozásoktól a népzenéig mindent. VÉ

<<< Vissza