Előadók: dr. Frank József, Szirbik Imre és Móra József. A hét kistérségben szervez programsorozatot Csongrád megye önkormányzata. A "Megyejárás" egyik helyszíne Szentes volt, a város és vidéke egy konferencián a Megyeházán mutatta be fejlesztési jövőképét. Az előadások célja a közbeszéd, vagyis közösen gondolkodni a térség jövőjéről, a hátrányok felszámolásáról. A megyei közgyűlés elnöke, dr. Frank József bevezetője után Szirbik Imre polgármester azzal kezdte előadását, hogy a környező kistérség nélkül Szentes nem lenne élhető város. Annak ismérve, hogy lakói érezzék otthon magukat benne, legyen megélhetésük. A munkahely feltétele viszont a tudás, mert a kiművelt emberfők jelentik a település fejlődését. Kiemelt célként említette Szirbik az oktatás fejlesztését. Fontos még a közlekedés-földrajzi feltételek megléte is, valamint a természeti adottságok. Utóbbival kapcsolatban ementáli sajthoz hasonlította a várost, aminek alig van olyan négyzetmétere, amit a termálkutak miatt öszsze ne fúrtak volna. Azt is mondta, legyünk spájz, amely jó élelmiszert ad Európának. Állami, önkormányzati pénzből újítanak fel egyházi épületet, s épül az idősek otthona, ezt az összefogás jegyében említette a polgármester, aki az élhető város jellemzőit így foglalta össze: élni, megélni, jobban élni, odafigyelni egymásra. Szűcs Lajos alpolgármester, a megyei közgyűlés oktatási bizottságának elnöke a közoktatás nehézségeiről szólva a demográfiai kihívásokat említette először: a gyerekszám csökkenése komoly feladat elé állítja az önkormányzatokat. Tizenöt fős osztályban nem kapja meg a gyerek a mintát az életről. Az egyenlő bánásmódot is kiemelte előadásában, fontosságát már korábban iskolaigazgatóként is hangsúlyozta. A szakmai minőség az óvodai nevelésben is követelmény, a kevesebb gyerek itt is több veszélyt hordoz, kihat a dolgozók létszámára is. Az általános iskola rendszerére kiemelt figyelmet fordít a város képviselő-testülete. Nem egyenlőek az infrastruktúra feltételei, ennek megteremtésére törekednek, például pályázati lehetőség biztosításával, ám ez jellemzően még a középiskolákba hoz pénzt. Ezért fontosak a civil kapcsolatok, bevonásukkal több pénzt lehetne forgatni az oktatási intézmények működésébe. A pedagógiai szakszolgálat a kistérségben is végzi nevelési tanácsadó munkáját, s több, mint kétszáz, a városban majd' 400 gyerekkel foglalkoznak, a szülők megelégedésére. A geotermikus energia hasznosításával kapcsolatban Móra József, a megyei közgyűlés tagja dr. Bugyi Istvánt, a legendás szentesi sebészprofesszort idézte, aki 1933-ban írt tudományos cikket, milyen hasznos lenne a melegvíz-fúrás a kórház területén. Az álom 24 év múltán valósult meg. A városban azóta 32 termálkutat fúrtak, az utolsót 1987-ben, aztán megszűntek az állami források. Móra olyan termáltörvényt sürget, mely egységesen kezelné a termálenergiát. Reméli, annak a Szentesen még hiányzó felhasználása a villamosenergia termelésben is meg fog valósulni a közeljövőben. Darók József

<<< Vissza