Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő-testület! Ami nem először fordul elő, arra bizony előbb-utóbb rásütik, hogy hagyomány. Polgármester Úr! Ön úgy látszik, hagyománytisztelő ember. Hiszen immár, rendszert csinál abból, hogy a korábbi politikai ellenfeleiből látszatellenséget kreálva, mellőzi őket a város jelentősebb eseményeiről. Emlékeztetem rá: a Nemzeti Sportvárosnak ma elsődlegesen az édesapám vezette, első szentesi szabadon választott önkormányzatának köszönhetően van városi sportcsarnoka. Megjegyzem: Ön és elvbarátai, akkortájt piacot szántak az említett területre építeni. Csakhogy, az 1994 őszéig regnáló polgári többségű helyhatóság - egy bölcs és előrelátó döntéssel -, a város hírnevét, azóta bizonyítottan öregbítő sportlétesítmény kivitelezésére kötelezte Önöket. És mi volt a köszönet érte? Az, hogy Polgármester Úr a sportcsarnok ünnepélyes avatására elfelejtette meghívni az ötletgazdákat: dr. Rébeli Szabó Józsefet és társait. De volt akkoriban, egészen pontosan 1992-ben, egy másik elévülhetetlenül lokálpatrióta eredménye is az Ő polgármesteri tevékenységének. Nevezetesen az, hogy a volt megyeháza tulajdonjogát visszaszerezte az államtól városának. Polgármester Úr! Ön és azok a munkatársai, akik az adófizetők pénzéből felújított épület fényes átadási ünnepségére és annak első hivatalos báljára szétküldték meghívókat, megint kifelejtették dr. Rébeli Szabó József nevét a címlistákból. Ezt egyszer megtenni, úgy gondolom, lehet a véletlen műve. De hogy kétszer, abban azért már lehet némi szándékosság! És érzésem szerint Önnél nem csak lehet, hanem van is! Mert ahová a város díszpolgárait egyenként meghívja, ott úgy gondolom, az újkori demokráciánk első szabadon választott polgármesterének, pláne, ha a konkrét városfejlesztésben ráadásul elvitathatatlan érdemei vannak, annak igenis ott lenne, sőt, ott van a helye!!! Arról már nem is beszélve, ha volt szíves az átadási ünnepség mámorában sütkérezve, minden segítőt felsorolni és megköszönni a közreműködésüket, legalább egy "köszönöm" kijárt volna neki is!!! Polgármester Úr! A magam részéről az édes apám melletti protestálás indokolta a bálról való távolmaradásomat. A volt megyeháza ünnepélyes megnyitóján mégis részt vettem, arra csupán a képviselői esküm, és nem a meggyőződésem kötelezett. Polgármester Úr! Ha csupán feledékenység és nem szándék van abban, hogy az említett két jelentős városi eseményre nem hívta meg az elődjét, akkor süsse le a szemét és szégyenkezzen magában. De ha a szándéknak csak a leghalványabb árnyéka is felmerül, akkor álljon fel, nézzen a szemébe ennek a városnak, és kérjen bocsánatot azoktól, akiket ezzel mélységesen megsértett! Szentes, 2006. január 21 Dr. Rébeli Szabó Tamás önkormányzati képviselő Polgári Összefogás Frakció *** A legutóbbi városi képviselő-testületi ülésen Rébeli Szabó Tamás által írt levélre - melyet Karikó-Tóth Tibor képviselő olvasott fel - korábban nem kívántam reagálni, hiszen egy fiútól az édesapjára vonatkozóan megérthető az elfogultság és a dolgok sajátos szemszögből való vállalása. Amiért mégis reagálok az azért van, mert a folyamatos utánközlés egy valótlan információ továbbélését jelenti, s ma már úgy látszik, ez a Fidesz személyeskedő kampányává vált. A konkrét esetről annyit, hogy plakátokon, szórólapokon, újságokon át, minden szentesi meghívtam a megyeháza avatására. Mindenki szabadon dönthetett róla, hogy elfogad-e egy meghívást vagy sem. Ezren eljöttek, és felhőtlenül örültek annak, hogy a megyeháza megszépült. Az említett levél arra való, hogy megpróbálja elrontani ezt az örömöt és elterelje a figyelmet arról, hogy ez a város az elmúlt 12 évben fejlődött és szépült. Persze tudom: elindult a kampány. Furcsa lehet most annak a pártnak és aktivistáinak a helyzete Szentesen, akiknek az elmúlt napokban itt kampányoló vezetője miniszterelnökként háromszor terjesztette be a Vármegyeháza felújítására vonatkozó városi pályázatot a Parlamentnek úgy, hogy Szentes ne kapjon rá támogatást. A padsorokban helyet foglaló városi Fidesz elnök háromszor mondott nemet a város kérésére, háromszor nyomta meg az elutasítás gombját. Mégis azt kívánom nekik, hogy a több ezer szentesivel és Szentest szeretővel együtt tudjanak örülni annak, hogy ez a város ennek ellenére megvalósította álmát, talált hozzá ebben a ciklusban támogatókat, s büszke a közös alkotására. Úgy gondolom, hogy az előzmények után a levél írói fogadják meg a másoknak adott tanácsukat: nézzenek a tükörbe és a szentesiek szemébe. Szégyenkezni valója nem annak van, aki a közös alkotás érdekében összefogta a segíteni akarókat... Szirbik Imre polgármester

<<< Vissza