<<< Vissza

Hitre éhesen
Rideg Róbert versei

2006. február 3.

 
A szerző a kötet ragyogó illusztrációit készítő Palásti Ágnessel a könyvbemutatón.

"Egy kínai mondás szerint akkor éltél igazán, ha ültettél egy fát, nemzettél egy fiút, és írtál egy könyvet. Rideg Róbert ez utóbbival kezdte." Bodrits István könyvtáros, szerkesztő, lexikográfus ezekkel a szavakkal mutatta be az elsőkötetes szerzőt a Petőfi cukrászda hallgatóságának.

Már felfigyeltek Rideg Róbertre. Érdeklődéssel tekint a fiatalemberre a szakavatott irodalmár, B. Horváth István költő is, aki szép és magasztaló előszót írt Hitre éhesen című verseskötetéhez. Így szól róla: "Elgondolkodtató írások, szimpatikus szerző. Azért is, mert szerény, s tudja a helyét... Azt nem állítom, hogy teljességgel letisztult költészet ez, azt sem, hogy kiforrott költővel, versekkel találkozunk a kötetben, ám azt igen: ígéret. Érdekes és értékes ígérete lehet irodalmi életünknek. Opusai élményt adhatnak a nemcsak vallásos nagyérdeműnek, ha ő is akarja, és ha megtanulja a szakmát."

Rideg Róbert Szentesen született. Tanulóéveit a Petőfi Sándor Általános Iskolában kezdte, majd a gimnázium következett, s hogy '98-ban sikeres érettségi vizsgát tett, a József Attila Tudományegyetem történelem-filozófia szakán folytatta tanulmányait. Az egész mintegy másfél évig tartott, miután megismerkedett a keleti gyógymódokkal, váltott. A természetgyógyász főiskolán tanult tovább, Szegeden. Mint mondja, a szellemiséggel, a lelkiséggel, az egészségfilozófiával, és a vallásfilozófiával nem igazán foglalkoztak az egyetemen. Pedig már a gimnáziumban érdekelte a vallásfilozófia, újságoknak írt, többek között a Túlvilág című lapban jelent meg cikke, másodikos középiskolásként a zsidó filozófiáról írt egy tanulmányt. A győri Metamorfózis című újságban megjelent írásai nagy érdeklődésnek örvendtek.

- Egyik pillanatról a másikra jött az egész - meséli. Inspirált a szülői ház, ahol a gyógyítás és az orvoslás központi téma volt. Édesapám hagyományos nyugati orvoslással kezdte a pályafutását, majd a 90-es években kezdett el foglalkozni a keleti orvoslással. Jelenleg ideg-elme orvosként, akupunktúrás szakemberként, hagyományos kínai orvoslással, terápiás kezeléssel foglakozik. Édesanyám szülésznőként szintén egészségügyi pályán dolgozott.

- Innen a természetgyó-gyászat iránti figyelem?


- Talán igen. Magánpraxisom van. Abban is helyet adok a hitnek. Mert hit nélkül nincs egészség. Hit nélkül nincs test-lélek-szellem hármassága. Ahhoz, hogy az ember megszabaduljon a problémáitól, hogy gyógyulni tudjon, kell a hit. Három szakvizsgám van. Szenvedélybetegségekkel foglal-
kozom, gyógynövényekkel gyógyítok, a harmadik: a talpmasszázs. A természetgyógyászat a hagyományos orvoslás mellett működik, kiegészíti azt. A megelőzésben valamint a rehabilitációban a természetgyógyászatnak óriási szerepe van.

- És a vallás? Hogyan éli meg, és mit jelent életében a vallás?


- Kora ifjúságomtól kezdve foglalkozom a keresztény ideológiai kultúrkörrel. Nem kaptam vallásos nevelést, nem jártam hittanórákra sem. Szüleimben nagyon erős a hit. Ez fontos. A nélkül nem is tudnánk úgy művelni a szakmát. Azt gondolom, ez egy öröklött isteni adomány, ami talán a szülőktől is árad felém. Pénz, hatalomvágy jellemzi a mai világot. És hitetlenül élnek az emberek. Ahhoz, hogy valakiben megjelenjen a hit, ahhoz kell valami nyitottság, hogy megérezze, megtapasztalja Isten valódiságát. Lélekben helyet kell engedni Istennek.

- Egészségfilozófusnak mondja magát. Létezik ilyen?


- Igen. Az egyetemen öt év elvégzése után diplomamunkát írunk belőle. Lényege: a természettel harmonizáló test-lélek-szellem hármasságát megpróbálja helyreállítani a beteg emberekben. Az emberek többségének nincs életfilozófiája. Fogalma sincs, hogyan kellene élni, nem is lehet, hiszen nincs hite, nincs filozófiája. A gyógymódnak nincs mellékhatása. De hat a lélekre, hat a testre, a szellemre.

Lovas József


<<< Vissza