|
130 éve, 1876. január 28-án 73 éves korában elhunyt Deák Ferenc
(1803–1876) államférfi, jogtudós, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere,
a "haza bölcse".
245 éve, 1761. január 29-én a Helytartótanács engedélyt adott egy
új református templom építésére, az előző évben leégett helyett. Eszerint:
a templom a régi alapokon ugyan, de szilárd anyagból (tégla) építhető
föl tornyával együtt úgy, hogy a belső mennyezet deszkával boltozandó,
a templom és a torony nem épülhet egybe, nem lehet díszes, és nem hasonlíthat
a katolikus templomokhoz. A torony magasságát 5 ölben (kb. 10 m) határozták
meg, amely teljesen lapos tetővel látandó el.
255 éve, 1751. januárban az előző évi vízáradás tovább folytatódott.
A közlekedés szinte lehetetlenné vált. A Kórógyra és a Vekerre kompokat
és révészeket kellett állítani, hogy a várostól elzárt határrészekkel
a kapcsolat fenntartható legyen. A Kurca és a Tisza közötti terület, amely
rendes viszonyok között is jobbára vízjárta földekből állt, most egyetlen
sima víztükör volt. A Petrák-krónika feljegyzése szerint január közepén
a Fertő kezdett áradni; víz alá került az egész Nyomás és a Derekegyházi
oldal nagy része is, a tanyákkal együtt. Február közepén nagy hóförgeteg,
majd kegyetlen hideg köszöntött be; a hónap végére a folyóvizek befagytak.
A jégréteg olyan vastag volt, hogy a legnagyobb teherrel is nyugodtan
lehetett rajta közlekedni. A Kurca a Tiszával egyetlen óriási jégpáncél
alatt állott heteken keresztül, míg végre március vége felé megkezdődött
az olvadás. Magát a várost elkerülte a pusztítás; mindössze a Kurca és
a Kisér mentén öntött el a víz néhány házat.
125 éve, 1881. február 1-jén 56 éves korában Nagyváradon elhunyt
városunk szülötte, Meszéna István (1825-1881) volt 48-as huszártiszt,
alezredes, zászlóaljparancsnok, a hódmezővásárhelyi újonctelep parancsnoka,
utóbb bajai dandárparancsnok. Aradon 10 évi várfogságra ítélték, 1852-ben
kegyelmet kapott.
1867-68-ban kereskedelmi államtitkár, 1869-től honvéd alezredes, majd
ezredes.
110 éve, 1896. február 1-jén megnyílt a felsőpárti városi kisdedóvoda.
Első óvónője a hódmezővásárhelyi születésű Nagy Etelka volt, aki Kistelekről
érkezett Szentesre. (Paksiné Nagy Etelka 1925-ig vezette az óvodát, utóda
dr. Szabó Zoltánné Beszédes Vilma lett.)
60 éve, 1946. február 1-jén a nemzetgyűlés elfogadta az 1946: I.
törvénycikket, amely eltörölte a királyság intézményét, és Magyarországot
köztársasággá nyilvánította. Köztársasági elnökké Tildy Zoltánt választották.
Nagyszabású politikai demonstrációra került sor Szentesen a Magyar Köztársaság
kikiáltásának napján. A Nemzeti Bizottság ünnepi felvonulást szervezett.
A képviselő-testület díszközgyűlést tartott, amelyen megjelent a szovjet
városparancsnok, Panov ezredes, valamint a szövetséges ellenőrző bizottság
vezetője, Tyopkin ezredes. Vajda Imre polgármester megnyitója u-tán a
pártok szónokai méltatták a köztársaság kikiáltásának jelentőségét.
Összeállította: Labádi Lajos
|
