Hagyományosan október 23-án nyitották meg az Alföldi Fotószalont a Művelődési és Ifjúsági Házban. Az országos hírű seregszemle már a tizenegyedik alkalom volt fotóművészek számára, hogy megméressék magukat a szakértő zsűri előtt. Bár budapesti elsőség született, a helybeli fotókör is szép sikert ért el egy második helyezéssel és két különdíjjal. A Művelődési Központ és fotóköre által szervezett kiállítás népszerű és évről-évre várt eseménnyé nőtte ki magát, ezt bizonyítja, hogy 82 szerző öszszesen 375 fotóval pályázott a részvételre. Ebből 36 alkotó 60 képét állították ki az ifjúsági házban, a Szőke János, Szaszkó Antal fotóművészek és Horváth Dezső újságíró alkotta zsűri véleménye alapján. Témában és technikában a képek sokféleségét találhatjuk a falakon. Ezt emelte ki a kiállítást megnyitó Szirbik Imre polgármester is, aki megemlítette: végigsétálva az alkotások előtt, az Alföld tájaiban, az ember arcában, az aktokban és távoli tájak építészeti csodáiban egyaránt gyönyörködhetünk, s ha azt találgatnánk, mi az a vonás, ami a képeket közös kiállítássá szervezi, az a polgármester szerint a fényképezőgép mögött álló "huncut" ember látásmódja. Az első helyezést a fővárosi Szita László érdemelte ki. Borzongás című fekete-fehér képén a töviskorona jelenik meg több értelmezésben. A második helyezést itthon tartotta a Szentesi Fotókör tagja, a kiskunfélegyházi Tóthné Tima-falvi Gizella: Akt 1. című fotója egy sorozat része. A vásárhelyi Varga András Köd című képével a harmadik helyezést érte el. A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének (MAFOSZ) plakettjét Papp Attila debreceni fotós kapta. A díjat a szövetség tagjától, egyben a Szentesi Fotókör vezetőjétől, Nagy Istvántól vette át, aki a különdíjakat is kiosztotta, köztük a helyi csoport tagjainak, így a kiskunfélegyházi Albert Bélának (Út vége), és a mindszenti Marton Ferencnek (Tisztaszoba). Az Alföldi Fotószalon 25 évvel ezelőtt még Dél-alföldi néven debütált. Nagy István szerint az akkori és a mai alkotások összehasonlításakor észrevehető, hogy a hetvenes évek végén a színes fotózás még gyerekcipőben járt, meg persze drága is volt. Továbbá, a fekete-fehér képeket maga készítette el a fotós, majd, amikor elterjedt a színes technika, azokat a képeket már laboránsnak kellett előhívnia. Ma pedig, a digitális képek korszakában visszatért az, hogy az illető, részben ismét saját maga tudja elkészíteni a képet: számítógépen igényének, ízlésvilágának megfelelőt hozhat létre. Sok kép készült ilyen technikával, ám a fotókör vezetője szerint ez nem jelent megkülönböztetést, csak észrevehető. A rendszerváltást követő években három megyére bővült fotószalon területileg sem osztja meg az alkotókat, csak a vizuális műveltséget mérik, főváros környéki, sőt vajdasági alkotók is pályáztak, látásmódjuk nem különbözik a dél-alfölditől. István különösen örült a helyi fotókör sikereinek, de a tagok részt vettek az előkészítésben, a szép kivitelezésű katalógus összeállításában is. A kiállításon a tagok közül az említetteken kívül Beleon Ari, Vidovics Ferenc és Zsiga Éva művei is láthatók. D. J.

<<< Vissza