<<< Vissza

A repülés mérnöke
Felsőpártról Amerikába

2005. október 28.

 
Gera József egy Gripen makettjét hozta ajándékba.

Díszpolgári cím. Az adományozott: Gera József repülőtervező, fejlesztőmérnök, a NASA Űrkutatási Központ nyugalmazott munkatársa. Az indoklásban ez áll: "az űrkutatás területén végzett világszínvonalú tevékenységéért, országunk és városunk hírnevének öregbítéséért".

Az ünnepélyes pillanatokban sok ismerős arc, egykori osztálytársak veszik körül. S, ki más méltathatná a díszpolgár életútját, munkásságát, mint az a Kotymán Imre, akivel hosszú barátságuk még a Rákóczi utcai óvodában kezdődött a 40-es években.

Gera József 1937-ben református családban született Szentesen. Édesapja pékmester volt a felsőpárti Bercsényi utcában. Akitől többek között két alapvető jellemvonást örökölt: az elvállalt munkát mindig a legjobb tudása szerint kell elvégezni, a másik a pontosság, mindig és mindenben.

- Az első erkölcsi-szellemi útravalót itt kaptam Szentesen, szüleimtől, tanítóimtól, tanáraimtól - mondja. A Deák Ferenc utcai iskolából visszaemlékszem Balogh Gyula tanár úrra, azokra a nehéz évekre közvetlen a háború után, amikor szűkösen élt a családunk, apánk még nem tért vissza a hadifogságból. Szívesen emlékszem a gimnáziumban eltöltött éveimre, kedvenc tanáraimra.

Pályaválasztásában döntő szerepe volt a szentesi repülőtérnek. Ott lett a repülés szerelmese. 1952-ben volt az első felszállása Lipták Lajos oktatóval. Nagyon hamar megtanult repülni, 16 évesen egy nyitott pilótafülkéjű géppel tette meg a légiutat Hajdúszoboszlóig. Foglalkozásnak is a repülés művészetét és tudományát választotta.

De ez már amerikai történet, mivel a Budapesti Műszaki Egyetemre 1955-ben, idézve a hivatalos értesítést: férőhely hiányában nem nyert felvételt.
Az 1956-os forradalom utáni megtorlásoktól tartva Amerikában kötött ki. Családjától elszakadva, egyedül, pénztelenül. Alkalmi munkákból és egy kevés ösztöndíjból szerzett anyagiakból négy év alatt megszerezte a repülőmérnöki diplomát az Alabamai Állami Egyetemen.

- Akkoriban a repülőgépészet keresett szakma volt kint, a tanszékvezető professzorom ajánlott a NASA-hoz Virginiába - meséli. Harminchárom évig dolgoztam ott repülőmérnökként. Az űrkutatás a szerencsés pályaválasztást jelenti a számomra. Örülök, hogy része lehettem a nagy múltú szervezetnek. Fenntartások nélkül befogadtak, a kollégáim a mai napig úgy kezelnek, mintha köztük születtem
volna.

A virgíniai központban először kísérleti hiperszonikus mérésekkel, majd vezérléstannal és a repüléstani elméletekkel kezdett foglalkozni. Közben megszerezte a Master of Science diplomát. A szakirodalomban több tanulmánya is megjelent, ekkoriban sikerült megismerkednie, és esetenként közösen dolgoznia nemzetközileg is jól ismert NASA tudósokkal és mérnökökkel. 1969-ben tagja volt egy háromtagú csoportnak, melynek feladata volt, hogy kielemezze, és részletesen kiértékelje az Apolló 11 vezérlését a Holdra történő leszállás utolsó fázisában.

- Apolló. A kilövésénél sokkal jelentősebb volt, az amikor leszállt a Holdra - emlékszik vissza Gera József. Az egyik legnagyobb tudományos műszaki és mérnöki teljesítmény talán a mai napig is, amikor Nil Amstrongék leértek a Hold felszínére. Több mint 30 év telt el azóta, mégis kimagasló mérnöki teljesítménynek nevezhetjük. Jókora izgalom volt. Kennedy elnök '63 januárjában ígérte meg az ország népének, hogy tíz éven belül el fogjuk érni a Holdat, le fogunk szállni rá, és biztonságosan visszahozzuk az űrhajósokat. Az Apolló projekt 7-8 év alatt valósult meg.

1995-ben nyugdíjas lett, de az óta is dolgozik. Dolgozott az új európai vadászrepülőgép, az Eurofighter vezérlőberendezésén, jelenleg Kaliforniában tevékenykedik, mint konzultáns, természetesen különböző repüléstárgyú munkákon.

Azt mondja, ha végleg nyugdíjba megy, akkor több időt szeretne itthon tölteni.

Feleségével, Szabó Júliával, akivel Magyarországon kötött házasságot, fiával és lányával a mai napig magyarul beszélnek. Fájlalja viszont, hogy négy unokája közül még egyik sem tanulta meg a magyar nyelvet.

- Bízom benne, hogy később elkezdik tanulni szüleik, nagyszüleik nyelvét. Nem éreztem soha, hogy elszakadtam volna Magyarországtól. Végig megtartottam magyar állampolgárságomat, kettős állampolgár vagyok. Most meg különösen úgy érzem, ismét Szentes város polgára vagyok.

Édesapja pék volt. Újságírói kérdésre, mely azt firtatta, hogy odakint hiányzik-e a finom szentesi kenyér, így válaszol:

- Igen, hiányzik. Apám és anyám két évet töltött velünk Virgíniában. Apa kísérletezett a szerinte silány amerikai lisztből összehozni igazi jó szentesi kenyeret. Hosszú kísérlet után sikerült is neki.

Lovas József


<<< Vissza