<<< Vissza

Ifjúságbarát önkormányzat
Nézetek az ifjúságról (4.)

2005. szeptember 2.

 
Az önkormányzat fiatalok véleményére is számít. Vidovics Ferenc felvétele a Terney Béla kollégium gólyatáborában készült.

Az önkormányzat áprilisi, majd (második olvasatban) júniusi ülésén tárgyalta és vitatta meg a város ifjúsági koncepcióját. Az anyag készítői kikérték az érintett szakmai- és civil szervezetek, valamint az egyházak véleményét. Alább sorozatunk negyedik, befejező részét olvashatják.

Az anyagból kitűnik: a jogszabályok szigorú értelmezése alapján városban hat gyermek és ifjúsági civil szervezet található, amelyek között időszakos konzultációk történnek különböző városi eseményekhez és pályázatokhoz kapcsolódóan, de nincs közöttük együttműködés. A hat civil szervezet mellett, állandóan változó formákban és számban, 5-10 olyan ifjúsági csoport van, amely a saját ügyeiben időnként közéleti szerepet is vállal. Találkozóhelyük - szükség esetén - a Városi Diák Pincében működő Alternatív Játszóházi Fórum.

A város civil stratégiájának fontos pontja a Városi Civil Tanács létrehozása. Ennek kereteiben célszerű lenne megalakítani az ifjúsági civilszervezetek önálló csoportját. Ennek koncepcióját a VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség már kidolgozta, az önkormányzat elfogadta és támogatja. Jelenleg a továbbfejlesztett koncepció megvalósítása zajlik. Ennek a folyamatnak eredményeként alakult meg 1996-ban a Szentesi Gyermek- és Ifjúsági Kerekasztal (a GYIKA), illetve került először megválasztásra 1998-ban a Szentesi Ifjúsági és Diák Önkormányzat (a SZIDÖK).

A civil szervezetek, csoportok és a SZIDÖK életében, mintegy ötszáz fő 12-19 éves városi fiatal vesz részt, vagyis az érintett korosztályok mintegy 8 százaléka, és mintegy 2 ezer fiatalt érint. Ezek a számok lényegesen meghaladják az országos átlagot. Eredményeinek elismeréseként a város - az év ifjúságbarát önkormányzataként - 2003. évben "Arany Titán" díjas lett.

A koncepció vitájában Halmai László egyetértett a koncepció átmeneti jellegével. Mint elmondta, az a legnagyobb probléma, hogy nincs élő kapcsolat a fiatalok és a közösségek vezetői között. Alaposabb és a fiatalok számára elfogadható koncepció készítéséhez meg kell kezdeni az ifjúsággal történő konzultációt. Szűcs Lajos alpolgármester erre azt felelte: nem konzultálni, hanem beszélgetni szeretne a fiatalokat érintő kérdésekben.

Móra József is konzultációra, a fiatalokkal való párbeszédre hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a helyi kábeltelevízió műsorában a fiatalok fogékonyak voltak a városfejlesztés kérdéseire. A városban többször szerveztek ifjúsági kerekasztal beszélgetést is. Folyamatosan konzultálnak a fiatalokkal és kapcsolatot tartanak az anyagban felsorolt szervezetekkel.

Dr. Rébeli Szabó Tamás javasolta, hogy a koncepcióban szerepeljenek a gyermek-, ifjúsági és sportbizottság által 2005. évben felosztott pénzösszegek, mivel a diáksportot közel 5 millió Ft-tal támogatták. Dr. Gyenes Ágota nem értett egyet azzal az előterjesztésben olvasható kijelentéssel, miszerint a városban kismértékű primer lakáshiány van. Mint mondta, a sürgősségi listán 56 személy szerepel és kb. 280 bérlakásigényt nyújtottak be. A lakásügyi bizottság szeretné, ha 2005-ben valóban 46 lakás kerülne átadásra.

Karikó-Tóth Tibor az anyag első olvasatakor is jelezte, hogy hiányosnak tartja a címlistában szereplő ifjúsági szervezetek felsorolását. Több egyházi szervezet is foglalkozik az ifjúság kérdéseivel. Javasolta, hogy az iskolákban működő ifjúsági szervezetek is szerepeljenek a koncepcióban.

Hornyik László képviselőtársa, Halmai László felvetésére, mely szerint az anyag készítői nem konzultáltak az ifjúsággal, azt válaszolta, hogy az anyagban elhelyezett helyzetelemzést az elvégzett tájékozódó jellegű kutatások és vizsgálatok alapján csak a fiatalokkal való konzultációk alapján tudták elkészíteni. Mire Halmai László megjegyezte: a közösség közvetlenül és nem kutatásokkal tud egymással konzultálni. Olyan tervet kell készíteni, melyet az emberek is elfogadnak. Egymás mellett és nem egymás ellen kell haladni ebben a kérdésben. A fiataloknak is készítsenek kérdőívet, melynek tapasztalatait szerepeltessék a koncepcióban.

Szűcs Lajos alpolgármester javasolta, hogy a pályázatok érdekében a koncepciót fogadják el és az ifjúsági törvény megjelenésekor egy felállított bizottság dolgozza azt át és terjessze ismét a képviselő-testület elé. Ezzel lényegében egyetértett a művelődési és oktatási, valamint a gyermek-, ifjúsági és sportbizottság is. A képviselő-testület a javaslatot elfogadta.

L. J.


<<< Vissza