<<< Vissza |
Anna-napi hangverseny |
2005. augusztus 5. |
Erkel
legismertebb áriája is elhangzott azon a jótékonysági hangversenyen, amit
a Szent Anna-templomban tartottak július utolsó vasárnapján. A Bánk bán részlettel már tavaly is hatalmas sikert ért el Berkes János operaénekes, s a felhangzó tapsvihar az idén is jelezte, a zene megnyitja az érzelmek kapuját. A Hazám, hazám kezdetű ária sokak szemébe csalt örömkönnyeket. Örült a közönség akkor is, amikor Vajda Júlia, Gábor Géza és a szentesi születésű Tóth Judit, a Szegedi Nemzeti Színház művészei énekeltek. Ismerősen csendültek fel Bach, Händel, Gounod, Rossini és Puccini muzsikájának hangjai. Így szerették volna a szervezők is, Nagy János orgonaművész, a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola nyugalmazott igazgatója és Berkes János operaénekes, a Magyar Állami Operaház magánénekese. Céljuk az, hogy a templom orgonájának felújításához hozzájáruljanak. Ebben a szellemben szervezték meg a koncertet, és ennek ismeretében fogadták el a meghívást a művészek. A zene mellett a vers is helyet kapott vasárnap este. Bácskai János, aki szintén Szentesről került a fővárosba, saját költeményét is elszavalta. A koncerten fellépett még a szegvári születésű Hegyi Anikó opera-, operett és musical énekesnő, valamint Takács Gabriella, aki fuvolán játszott a közönségnek. S, hogy miért tartják fontosnak az orgona felújítását? Berkes János így válaszolt: - Ebben a templomban esküdtek a szüleim, engem ebben a templomban kereszteltek meg. Kell ennél több indok? Mesélni kezd: Rövid ideig éltek a városban, még kisgyermek volt, amikor szülei Szegedre költöztek. A nyarak azonban rendszeresen azzal teltek, hogy sorra látogatták a rokonokat. Azóta nagyon megcsappant a rokonság, de szerencsére - mondja a művész - él itt unokatestvérem, aki szívesen fogad. A júliusi hétvégére családját is elhozta, akik a várossal és a Tisza-parttal ismerkedtek. A hangversenyt jövőre is megrendezik, és már most vannak művészek, akik jelezték, szívesen eljönnek és vállalják az ingyenes fellépést. Eljönnek, mert János kéri őket. V. É. |