<<< Vissza

Személyiségfejlesztés magas fokon
Dr. Pigler László egyetemi tankönyve

2005. július 8.

 
"A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, a mi a személyiségben lehetőségként adott."

(Bagdy Emőke)

Dr. Pigler László, a Zsoldos Ferenc Szakközépisola és Szakiskola mérnöktanára oktatásfejlesztő kutatóként végzett a Szegedi Tudományegyetemen. Pszichológiából doktorált. Nevelés és értékkutatás címmel összegezte eddigi kutatásainak eredményét. Munkája könyv-
ben is megjelent.

- Hatalmas anyag gyűlt össze, gondoltam, ebből könyv is lehetne - mondja. Kutatási anyagom a személyiségfejlesztésre terjed ki. Három teszttel mértem, az összes anyag, amit lemértek, több tízezerre tehető. Elkezdtem kutatni, kiderült, ez nagyon izgalmas téma, ugyanis egyre több olyan deviáns viselkedésű gyerek kerül az iskolába, aki erre a személyiségfejlesztésre rászorul.

- Személyiségfejlesztés. Mondana erről bővebben is valamit...

- Minden gyereknek más a személyisége. Ha a személyiséget alaposan megismerjük, személyiségfejlesztett lesz. A könyv ad egy tudományos szintű felvilágosítást, oktatást arról, hogyan lehet megismerni a gyermek személyiségét, azt a személyiséget, amit utána majd fejleszthetünk. Ez mintegy kétszáz oldalon ábrákkal, számításokkal foglaltam össze.

- A számítás! Milyen számításokról van szó?

- Az egyetemen fölfigyeltek arra, hogy ezzel a témával foglalkozom. A volt osztályfőnökünk férje, dr. Hunya Péter, az UNESCO egyik igazgatója mondta, olyan mennyiségű anyag, hogy ha föl akarom dolgozni, több évig tartó munka lenne. Hát akkor mi a megoldás? - kérdeztem tőle. Azt mondta, készítsem el a programját, azt kiviszik az UNESCO központba, a Michigan Egyetemen földolgozzák, én meg majd interpretálom az anyagot. Tizenhat napom ment rá napi 12-14 órában. Párizsból azután 600 oldalnyi számítást küldtek vissza, tulajdonképpen abban tükröződik ez a könyv.

- A számítás mire szolgál?

- A gyerekekkel készített fölméréseket, adatfelvételeket valamilyen úton-módon rendszerezni kellett, osztályozni, és ez került be tulajdonképpen tartalommal megtöltve a könyvbe, ahol minden olyan dolog megtalálható, ami az átlagember számára is érthető. A bevezető olyan embereknek szól, akik neveléssel foglalkoznak, a szülőtől a pedagógusig. Középső része egyetemi szintű, végső öszszegzés, hogy megtudja a szülő, a pedagógus, hogy a gyerek milyen értékrendekkel rendelkezik. Mert csak azt az értékrendet lehet fejleszteni, amit megismertünk.

- Nem jellemző, hogy egy középiskolai tanár egyetemi tankönyvet írjon.

- Nem igazán. Talán a könyv színvonalát jelzi, hogy szerdai napon megjelent és már pénteken több egyetem érdeklődött utána, hogy hol lehet beszerezni. Egy nagy megtiszteltetés is ért, szakmai nyelvvizsgán voltunk Budapesten, és ismerősökkel találkozva Jakab János szakképzési helyettes államtitkárnak elküldtem egy példányt. Elolvasta, írt egy levelet. "Jó érzéssel vettem kezembe a nyomda friss illatát árasztó könyvedet. Jó tudni, hogy a szakképzésben felkészült, szakmájuk iránt elkötelezett, a pedagógia egyes területeivel, a neveléssel tudományosan is megalapozott szakemberek foglalkoznak..." Mit mondjak, nagyon jól esett. A könyvhöz öt egyetemi professzor adta a nevét. Várhatóan egy tudományos konferencián be is mutatják majd. A pszichológia és filozófia közös házasságából létrejött tudományágnak lesz a konferenciája.

- Korábban is voltak ilyen gyerekek?

- A szakképzésben mindig a maradékelv érvényesült. Ez valahol azt jelenti, hogy szakközépben elméletből nem tanul annyit a diák, mint a gimnáziumban. A szakmunkásképzés gyakorlatilag orientált képzés és pont ez az, elhanyagolták a képzését! Egy államtitkári jelentésből kiderült, hogy jelen pillanatban is több ezer szakmunkás hiányzik az ország szakmai palettáján. A régi jó szakik kiöregedtek, helyettük kellenének a jól szakképzett utódok. A legnagyobb probléma az, hogy a gyerekek általános iskolában elért színvonala egyre inkább csökken. Egyre több a problémás gyerek, egyre nehezebb a megélhetés, egyre kevesebb idő jut a szülőnek a gyerekre. Kevéske ennivalóval, éhesen hogyan várjuk el tőle, hogy még produkáljon. Egyre több a személyiségsérült gyerek, és ez adta az ötletet a kutatáshoz.

- Gyermekkorából hozott valami meghatározót, ami azután felnőttként kíséri tovább?

- A nevelést. A neveltetésemet. Igaz, nem én akartam doktorálni sem, hanem rábeszéltek. Vörösdiplomával végeztem az egyetemet. Beválasztottak az egyetemi tanácsba. Előttem még diák sosem volt tagja. Megtiszteltetésként vettem. Ha dönteni kellett, egy szavazat volt az enyém. Csodálatos professzoroknak hallgattam az előadásait. Akkor elkaptam a fonalat, hozzáfogtam. A könyv empirikus méréseken alapszik, százezres nagyságrendű adatfelvétel van benne, ezzel a három teszttel mértük a szakközépiskolás fiú-lányt, szakmunkásképzős fiú-lányt, gimnazista fiú-lányt. Ebbe a Csongrádi Batsányi János Gimnázium gimnazistái, óvónőképzősök, a Pollák Antal Műszaki Középiskola számítástechnikai tanulói, a Zsoldosból a kereskedőlányok, szakmunkások, az itteni szakképzősök kerültek bele, tehát elég széles az, amiből a merítettünk.

(folytatjuk)
Lovas József


<<< Vissza