A képviselő-testület egy évvel ezelőtt határozott a város egészségmegőrző tervének kidolgozásáról. A részletes program elkészült, azt a június 24-i ülésén tárgyalta a testület. Alábbiakban az előterjesztés anyagából közlünk részleteket. A társadalmi fejlettség fokmérője az oktatás (a városban 14 óvoda, 7 általános iskola és 5 középiskola működik), az egészségügy és a szociálpolitika állapota. A város lakosságának korösszetételét vizsgálva osztályozni lehet az egyes tevékenységeket, és kiderül, hogy a szociális gondoskodás is az a terület, melyet a születéstől a halálig valamennyi lakos igénybe vehet. Haláloki struktúra a megyében. A halálozások döntő többsége, 94-95 százaléka öt haláloki főcsoportra koncentrálódik. (Szentes város lakosságára a Csongrád Megyei ÁNTSZ által megadott adatok érvényesek.) A keringési rendszer különböző betegségei következtében a Dél-Alföldön 2003-ban több mint 10 ezer ember veszítette életét. Általában az idős embereket sújtják és ebből az okból elhunytak majd 0,9-e elmúlt 59 éves. Ez a halálok nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál. Minden negyedik-ötödik ember halálát daganatos betegség okozza. A daganatos megbetegedések is főleg a 60 éven felülieket sújtják, de viszonylag magas az emiatt fiatalabb korban elhunytak száma is. A daganatos halálozások negyedéért a légcső-, hörgő- és tüdőrák a felelős. Az ebben a csoportban meghaltak száma viszonylag gyorsan emelkedik. Keringési rendszer betegségei (elől a nők, utánuk a férfiak százalékban): 60-50, daganatok: 21-25, emésztőrendszer: 4-6, külső okok: 5-10, légzőrendszer betegségei: 3-3, egyéb halálokok: 7-6. Megbetegedési viszonyok Az előterjesztés utal arra, hogy a népesség egészségi állapota részben adottság, részben társadalmi, gazdasági környezetünk függvénye. A vezető betegségek tekintetében a lakosság a fejlettebb országokhoz hasonlóan a "hajszoltabb" életmód következtében a szívet és az érrendszert érintő megbetegedésektől szenved. Az egészségmegőrző terv kimutatja, hogy a felnőtt betegek legtöbbje - a stressz, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás következtében kialakult - keringési, szív- és érrendszeri problámával fordult háziorvosához. A betegségcsoporton belül a magas vérnyomás fordul elő a leggyakrabban. Második helyen az ischaemiás (érszűkületen alapuló) szívbetegség áll. Gyakori az agyér-betegség, melyeknek hátterében legtöbbször a keringési rendszer betegsége és a magas vérnyomás áll. Egyre több a csigolyabántalmakkal küszködő ember és az öregedési folyamat elindulásával növekednek a csontrendszerben bekövetkező elváltozások. A betegség szenvedő alanyai leginkább a nők. Terjedt a cukorbetegség: 2003-ban országos szinten 66000 új esetet jegyeztek fel a háziorvosok. Gyakori a zsíranyagcsere rendellenesség az elmúlt évben duplájára emelkedett az új esetek száma. Számottevően emelkedett a májelváltozás miatti orvoshoz fordulás. Gyakori az alsólégutak megbetegedése a gyomor és nyombél fekélyes elváltozása miatti táppénzes esetek száma. A gyermekeknél a vashiányos vérszegénység, az elhízás vezeti a megbetegedési statisztikát. Sok a szembetegségekkel való orvoshoz fordulás és a káros környezeti hatások bővülő köre miatt, egyre több asztmás gyerek van. A testtartási rendellenességekre vezethető viszsza a hátgerinc elváltozások, minden 48. fiú és minden 45. lánybetegnél található gerincferdülés. (folytatjuk)

<<< Vissza